69.fejezet - I ♥ Harry!

Íme,elérkeztünk a 69.fejezethez is.:D Ennek tiszteletére egy Harrys rész jön!:)

*Debby szemszöge*

-Jó reggelt galambom!--köszöntött Harry.Én még javában Álomország határában voltam,mikor bejött és leült az ágy szélére.
-Mmmm..-morogtam.Nálam ez jóreggeltet jelentett.
-Hoztam neked reggelit.Láss hozzá,aztán induljunk.-mondta,majd felállt és kiment a szobából.
-Hová?-kérdeztem a tálcát figyelve,ami előttem volt.Gofrit kaptam reggelire eperrel.Harry mindig is nagyon édes volt hozzám,már a kezdetektől.Lassan elkezdtem enni a reggelimet,közben bekapcsoltam a tévét,ahol éppen a Tom és Jerry egyik része ment.Pont az a jelenet volt,amikor Jerry és Tom jóban vannak és falatoznak.Amint néztem ezt a roppant izgalmas mesét,valaki bedugta a fejét az ajtón.Én odanéztem és láttam,hogy Nikki az.
-Szia.Bejöhetek?-kérdezte halkan.
-Szia.Gyere csak.-mondtam,majd az ágyat ütögettem,jelezve,hogy üljön is le.
-Jó étvágyat!-mondta,majd lehuppant mellém.
-Köszi.Kérsz?Harry csinálta nekem,de ez valami isteni finom.-ízlelgettem.
-Nem kérek köszi,én már reggeliztem.-mondta mosolyogva.
-És miről szeretnél beszélgetni?-néztem rá mosolyogva.
-Neked nem hiányzik Jenn?Mert nekem nagyon.-telt meg a szeme könnyel.
-De nekem is,és bárcsak ott lehetnék én is.Egyébként nekem is érkezett levél,de nekem közbejött a baba,így nem mehettem el.-öleltem át.
-Ezt most komolyan mondod?És miért nem szóltál?-hallottam Harry hangját az ajtóból.
-Nem akartalak még ezzel is terhelni.-néztem rá a vállam fölött.
-De akkor is szólnod kellett volna.-vette el előlem a tálcát és a nagy zöld szemeivel engem nézett.
-Sajnálom..-csak ennyit tudtam mondani,mert ezután együtt sírtam Nikkivel.Kis idő múlva Liam,Louis és Niall rontottak be a szobába és ugrálni kezdtek az ágyon.
-Hé!Menjetek innen!Még valami baja lesz Debbynek!-szólt rájuk erélyesen Harry.Ilyenkor annyira édes volt.
-Amerikába megyünk!-mondta Louis majd magához ölelte Nikkit,aki alig kapott levegőt.
-M..Micsoda?-értetlenkedtem.
-Amerikába!Tudod mit jelent ez?-rázta meg a vállam Niall.
-Öööö..új koncertek?-kérdeztem kicsit viccesen.
-Nem!Találkozunk Jennyvel!-ölelt magához Liam.
-M..Mi?Most komolyan?-kérdeztük egyszerre Nikkivel.
-A legkomolyabb.-lépett be a szobába Zayn Samantha és Blair társaságában.
-Ááh úristen!-kiáltottam,majd a fiúkkal együtt ugráltam az ágyon.Harry természetesen most is vigyázni akart rám.Egyszerre hat helyen volt,hogy nehogy leessek.Amikor a többiek elmentek csomagolni,Harryvel kettesben maradtunk.
-Szóval,hová is szerettél volna elvinni?-kérdeztem,majd megpusziltam az arcát.
-Mindegy.Nem lényeges már.-mondta halkan.
-De igenis lényeges!Kérlek..-fektettem le az ágyra.
-Egy házat akartam..magunknak..kettőnknek,vagyis hármunknak.-mondta elhalkuló hangon.
-Juj,komolyan?-néztem rá csillogó szemekkel.
-Igen,de így,hogy New Yorkba megyünk már nem érdekes annyira.-ült fel és elkezdett keresgélni az éjjeliszekrény fiókjában.Kis idő múlva letérdelt elém és egy dobozt vett elő a háta mögül.
-Ez..ez...-néztem rá kerek szemekkel.
-Igen.Debby,hozzám jössz?-nézett mélyen a szemembe.
-Harry...én...igen!-mondtam,majd megöleltem.Ráhúzta az ujjamra a gyűrűt.
-Most már mindenki tudja,hogy hozzám tartozol.-adott a homlokomra egy gyengéd puszit.
-Te pedig hozzám.-mondtam mosolyogva és viszonoztam a pusziját.
-Igen,tudom.-nevette el magát.
-Rendben,akkor most menjünk megnézni azt a házat!-mondtam és elindultam ki a szobából.
-Öömm..én nem akarlak megzavarni,de pizsamában?-nézett rám érdekesen-Fájdalmasan a homlokomra csaptam és beviharzottam a fürdőbe.Ott körülbelül egy fél óra alatt elkészültem és elindultunk.
-Paul,elmegyünk megnézni a házat.Majd jövünk.-köszönt el Harry Paultól.
-Rendben,de útközben ugorjatok már be a boltba is.Venni kell sárgarépát Louisnak,kanalakat,mert Liam mindet kidobtad,fésűt,mert eltűnt a Zayné és Niallnak ugorjatok be a Nando's-ba kajáért.-sorolta el.
-Inkább leírom.kutatott Haz papír után.
-Hagyd csak,megjegyeztem.Majd akkor jövünk.-intettem és kiléptünk az ajtón.

****

-Ez annyira szép Harry!-áradoztam már körülbelül egy fél órája.A ház nagyon gyönyörű volt.Minden be volt rendezve.Már csak be kellett költöznünk.Az előszoba nagyon nagy volt és egy boltíves fal választotta el a nappalitól.A nappali színe barackvirág színű volt,éppen,mint az előszobáé.Egy ajtó nyílt jobbra az előszobából.Ott volt a konyha.fekete-fehér metlakival volt lerakva,a fal pedig olyan volt,mintha téglás lenne.A bútor színe illett a falhoz és a kőhöz is.Az előszobából ment még felfelé egy fa lépcső.Azon felsétáltam és egy nem túl hosszú folyosó tárult elém.Közvetlen előttem egy számítógép volt.Jobbra nyílt két szoba.Az egyik az enyém volt.Bementem és szétnéztem.A szoba színe halvány lila volt.Volt egy íróasztal,lila lámpával.Egy ágy és egy szekrény a ruháknak,egy másik meg a "kacatjaimnak".Az ablak olyan volt,hogy bármikor ki lehetett ülni a tetőre,ha éppen olyan kedvem volt.A szobámból nyílt egy ajtó,ami falnak volt álcázva.Ott bementem és életem legszebb szobáját pillantottam meg.Mindenfelé tükrök voltak és egy hatalmas tér,hogy tudjak táncolni.
-Ez csakis neked van.-adott a nyakamra egy puszit Harry.
-Ez..ez..gyönyörű!Imádom és imádlak!-öleltem meg és megcsókoltam.Majd megnéztem a szobám mellett lévő szobát.Bementem és egy babakék színű szoba tárult elém.Volt benne kiságy,a falon állatok és meseszereplők.Volt babafürdető,pelenkáztató és minden ami egy kisbabának szükséges.
-Ez annyira aranyos.-mondtam Harrynek,majd megpusziltam az arcát.Aztán elmentünk a szobámmal szembeni szobához.Ott volt egy hatalmas franciaágy és két oldalon éjjeliszekrény.A fal tele volt a mi közös képeinkkel és volt pár a kiskorunkból is.Mondjuk fogalmam sincs,hogy azokat Harry honnan szerezte.Ebből a szobából is nyílt egy rejtett ajtó.Amikor bementem,rengeteg hangszer fogadott.Zongora,gitárok,dobok,szintetizátor és egyéb kellékek.
-Ez lesz a próbatermem.-mondta Harry.És csakugyan annak is nézett ki.A falakon a srácok képei és volt pár díj is a polcokon.Végül kimentünk a szobából.Még bekukkantottam a fürdőszobába is.Ott volt egy nagy kád,zuhanyzó,wc,kézmosó és minden más.Minden kék színű volt.Imádtam.Imádtam az egész házat.Végül elmentünk,bezártunk a házat és mentünk a boltba.

****

-Harry!Igaz,hogy a barátnőd terhes lett és ezért megkérted a kezét?
-Harry!Hány barátnőd van jelen pillanatban?
-Debby!Milyen Harry az ágyban?
-Debby!Igaz,hogy Harry impotens?
Mindig is szánalmasnak találtam a paparazzikat.Mielőtt megismertem Harryt,sokat olvastam a sztárokról.Hihetetlen,hogy mennyi sületlenséget ki nem találnak róluk az emberek.És most egy világsztárral járok.Elég gyorsan belecsöppentem a sztárvilág kellős közepébe.Főleg,hogy az unokabátyám,Kendall is sztár.Éppen kimentünk a boltól Harryvel és egyből letámadtak minket a barom kérdéseikkel.Harry csak fogta a kezem,a másik kezében pedig a megvásárolt cuccokat.Átvágtuk magunkat a tömegen,de ők követtek minket.Harry gyorsan behúzott egy sötét sikátorba,így sikerült lerázni az újságírókat.Azonban hangokat hallottunk a sikátorból.Pár részeg pasas közeledett felénk.
-Nézzed má'!Milyen csini kis csaj.Mondd csak,nincs kedved egy menetre?-jött felém az egyik.
-Hozzám ne érj!-húzódtam el tőle.
-Na mi van?Csak nem félsz?-jött közelebb a másik és erőszakosan magához húzott.Elkezdett mindenhol tapizni.Hiába akartam kirángatni magam a keze közül,nem sikerült.
-Ereszd el!-ordította Harry.
-Mert,ki akarsz te lenni?-vett ki egy kést az első csávó a zsebéből.
-Az akivel ha sokáig szórakozol,akkor pórul jársz.-mondta idegesen.
-Mit gondolsz te magadról csórikám?-fogta a torkához a kést.Én annyira kétségbeestem,hogy a lábaim cserbenhagytak és összerogytam.Harry rám nézett és zöld szemében égett a düh tüze.
-Most megfogjuk a barátnőcskédet és elvisszük,te pedig nem tehetsz semmit.-mondta az engem lefogó pasas,majd felemelt és akárhogy tiltakoztam,nem tudtam kiszabadulni.Elvitt egy Harrytől távolabbi helyre.összekötötte a kezeimet és a lábamat egy durva kötéllel,majd kicsatolta a nadrágja övét.
-Kérem...-csordultak ki könnyek a szememből.Nagyon féltem.Inkább válaszoltam volna az újságírók kérdéseire.
-Kussolsz ribanc!-ordított rám.
-Debby!Nyugodj meg!Nem lesz semmi baj.-hallottam Harry hangját.
-A haverom elintézni a te kis barátodat,aztán a miénk vagy.Majd hozod nekünk a pénzt a jó testeddel.-vigyorgott rám a velem szemben álló pasas.
-Kérem..ne bántsák őt.Bármit megteszek,csak engedjék el őt.-mondtam sírva.
-Meg vagy te őrülve?-hallottam Haz hangját.
-Jack!Kussoltasd el!-szólt az egyik csávó a másiknak.A srác elvette Harry torkától a kést és egy pisztolyt húzott elő a zsebéből.
-Csak szeretnéd hapsikám.-villantott egy rossz fiús vigyort és hasba térdelte az előtte álló srácot.Az még próbált felállni,de Harry felé térdelt és elkezdte püfölni.
-Te itt maradsz!-szólt rám az engem őrző pasi.Mégis hogy a jó büdös francba tudtam volna elmenni,amikor meg voltam kötözve?A csávó odarohant Harry mögé.
-Harry!Vigyázz!-ordítottam,de már túl késő volt.Harry amint hátrafordult kapott egyet az arcába.Gyorsan felállt és elintézte a másik pasit is.Ezután hozzám rohant.Elkezdte oldozni a kötelet,de sehogy nem akart szétjönni.Visszarohant az első pasihoz,a zsebéből elővette a kést és visszafutott hozzám.Szétvágta a kötelet és segített felállni.
-Jól vagy?-kérdezte.Aggodalom látszott a szemeiben.
-Megvagyok..de a szád...-nyúltam volna a szájához,hogy letöröljem a vért onnan,de ő elhúzta a fejét.
-Szerintem menjünk,mert Paulék várni fognak ránk.-mondta és felkapta a fel mellől a vásárolt cuccokat.Siettünk haza.Egyikünk sem szólt a másiknak semmit.Harry a fejére húzta a kapucniját,hogy ne lássák a sebét.Én gyorsan beugrottam a Nando's-ba és körülbelül öt emberre való adagot rendeltem elvitelre.Amikor kiadták a kaját,megfogtam és kimentem az étteremből.Hazaértünk,letettük az asztalra a csomagot és felmentünk a szobánkba.
-Na?Milyen a ház?-kiabált utánunk Paul.
-Nagyon szép.-mondtam,majd bezártam az ajtónkat.Leültem Harry mellé,aki az ágyon ült szótlanul.Levettem a fejéről a kapucnit és megsimogattam az arcát.
-Annyira sajnálom Debby.Én nem ilyen napot terveztem neked.-mondta elcsukló hangon.
-Nyugodj meg Harry.Nincsen semmi baj.-simogattam meg a hátát.
-Debby!Majdnem meg....még kimondani is nehéz.-nézett rám.
-Harry!Figyelj rám,a lényeg,hogy nem esett semmi bajom.Itt vagyok.Élek és virulok.-mutattam végig magamon mosolyogva.
-Ezért szeretlek.Mindig ilyen vidám vagy.-hajolt hozzám közelebb és megcsókolt.
-Én is szeretlek,de most ki kell tisztítanom a sebedet.-álltam fel és mentem a szekrényemhez,ahonnan előkotortam az elsősegélyes dobozomat.
-Ugyan már!Semmi szükség rá.Majd rendbe jön.-mondta és ment volna ki az ajtón,de az be volt zárva,a kulcs pedig a zsebemben volt.
-Szó sem lehet róla!Leülsz és hagyod magad.Így nem mehetsz koncertezni.-mondtam kicsit mérgesen.Ő nem szólt egy szót sem csak szép lassan visszaült az ágyra.Én az ölébe ültem és egy fertőtlenítő löttyöt tettem a vattapamacsra és elkezdtem törölgetni a sebét.
-Ssszzz.-húzta el a fejét.
-Figyelj,tudom,hogy fáj,de ezt most ki kell bírnod.-mondtam,majd tovább folytattam.Ő végig a szemembe nézett.Lassan kitisztult a sebe.Én elpakoltam a cuccokat és visszatettem a szekrénybe.Leültem Harry mellé.ő a kezébe vette a kezemet és elkezdte puszilgatni.
-Imádom a kezeidet.Olyan puhák és olyan ügyesek.-mosolygott rám.
-Akkor most menjünk ügyesen fürödni,aztán aludjunk.-mondtam.Nem kellett kétszer mondanom neki.Felpattant és mentünk fürödni.Miután visszatértünk az ágyunkba,befeküdtünk.Én Harrynek háttal feküdtem,ő pedig szorosan mögém.Kezét a hasamra tette és elkezdte simogatni.
-El sem hiszem,hogy apa leszek!-mondta.
-Pedig elhiheted.Szerintem nagyon jó apu lesz belőled.-mondtam nevetve.
-Belőled pedig jó anyuka.-adott az arcomra egy puszit.Ezután lassan abban a pózban elaludtunk.
..........
Remélem tetszett!Írjatok komit!:)

68.fejezet. - Hello,New York!*

*Jenny szemszöge*

Louis nehezen,de beleegyezett abba,hogy elmenjek Danielle-hez Amerikába.Eljött a várva várt nap,hogy mehessek New Yorkba.Izgatottan toporogtam a repülőtéren.Mindenki ott volt és ők is hasonlóképpen izgultak.
-Áááh úristen!Annyira izgulok!-áradoztam az éppen mellettem ácsorgó Harrynek.
-Tudod Jenn...azért..hiányozni fogsz.-nézett rám azokkal a hatalmas zöld szemeivel.
-Ugyan már Haz!Majd minden nap beszélünk.Kamerán is tudunk,de ha akarod fel is hívhatlak.-mosolyogtam rá.
-Rendben.Aztán majd mindig rajzolunk neked valamit rendben?-vigyorgott ő is,majd felemelt és megpörgetett a levegőben.Ezután Zayn jött oda mellém.
-Aztán ügyes legyél,tökmag.-kacsintott.
-Hogy én?Tökmag?-bokszoltam viccesen a vállába.
-Tudtommal még mindig alacsonyabb vagy,mint én.-nevetett.
-Igen Zayn.Mindig is kisebb leszek,mint te.-mosolyogtam,majd megöleltem.-Aztán vigyázz Blairre,mert ha nem..kitekerem a nyakad.-hunyorogtam rá.
-Vigyázni fogok rá.-mosolygott,majd átengedte a helyet Liamnek.
-Nagyon vigyázz magadra kérlek.Aztán minden nap,ismétlem minden nap hívj telón vagy gépen.-mondta.
-Megígérem Liam.-mosolyogtam rá.
-Danielle-nek pedig add át az üdvözletemet.-kacsintott,mire én nevettem.
-Át fogom adni.-mosolyogtam,majd megöleltem.Adtam az arcára egy puszit,aztán jött Niall.Egy ideig csak álltunk és néztük egymást.Végül ő lépett előbb.Szorosan megölelt és éreztem a könnyeit a pólómon.
-Ne sírj Niall,nem örökre megyek el.-nyugtattam meg.
-Jó,de akkor is.Nem hülyéskedhetünk együtt és na..annyira hiányozni fogsz.-mondta szomorúan.
-Sokszor hazajövök majd.Aztán ki tudja,lehet,hogy nem is leszek ott túl hosszú ideig.-mondtam,majd összeborzoltam a haját.Ezután következett Josh.
-Egész biztosan ügyes leszel.Mindenesetre sok sikert.-mosolygott,majd megölelt.Amikor Josh beállt a négy fiú mellé,Logan,Kendall,James és Carlos egyszerre rohantak oda hozzám és megöleltek.Egyszerre beszéltek,így nem igazán értettem belőle semmit.Aztán a lányokhoz mentem.Először Blairhez és összeölelkeztünk és mondta,hogy vigyázzak magamra meg ilyenek,ezek után még ugyanezt megcsináltam Samanthával,Debbyvel és Kírával.Végül jött Nikki.Vele csak megöleltük egymást.Nem volt szükség beszédre.Pontosan tudtam,hogy mit mondana.Közvetlenül az ölelkezésünk után hallottam a bemondót,hogy lassan kezdhetünk beszállni.Louis intett a fejével,közben egy csábos mosolyt villantott felém és elindultunk leadni bőröndjeimet.Kezünket összekulcsoltuk és úgy mentünk.Amikor leadtuk a bőröndöt,elindultunk a 7-es kapu felé,ahonnan felszáll majd a gépem.Előtte megálltunk és egymás szemébe néztünk.Eszeveszetten kutattam Louis másik keze után,de sehol nem találtam.Végül muszáj voltam elvenni a tekintetemet az arcáról,hogy megnézzem merre van a másik keze.De mire megtaláltam volna,ő egy dobozt tartott elém.
-Ez mi?-néztem rá zavarodottan.
-Nyisd ki.-mosolygott,majd a kezembe nyomta a dobozt.Én lassan kinyitottam és egy gyönyörű arany szív medál volt benne,nyaklánccal együtt.Louis gyorsan kivette a dobozból,majd összecsatolta a nyakamnál.
-Gyönyörűen illik hozzád.-kacsintott.
-Louis!Ez...ezt nem fogadhatom el.-sóhajtottam.
-Miért nem?-hervadt le a mosoly az arcáról.
-Mert ez...ez..nagyon,de nagyon drága lehetett és csak miattam kidobni ennyi pénzt..sajnálom..-dadogtam.
-Érted bármit megtennék csak,hogy neked jó legyen hercegnőm.-mosolygott megint.
-De Louis...-kezdtem volna el tiltakozni,de ő a mutatóujját a számra tette.
-Sshh..még egy ok,amiért ez a tiéd.-suttogtam,majd mögém lépett és egy ügyes mozdulattal kinyitotta a szív medált.Jobban szemügyre vettem és egy közös képünk volt benne.A képen éppen egy cicafüles sapka van Louis-on és én az arcát puszilom.Azt hiszem ezeket a képeket Liam csinálta.Ő szokott minket titokban fényképezni.Illetve mindegyik párt.A szív másik oldalán pedig két szív egymásba volt fonódva és a Jenny&Louis volt belegravírozva.
-Édes istenem!Louis!Ez..ez...-nem tudtam mit mondani neki.
-Csak azt ne mondd,hogy nem tetszik és nem kéred.-nézett aggodalmasan.
-Dehogyis!Ezt imádom!Köszönöm!-ugrottam a nyakába és mielőtt bármit mondhatott volna erőteljesen megcsókoltam.Hallottam,hogy a két biztonsági őr,akik elmentek mellettünk valami olyasmit morogtak,hogy milyen jó nekünk,hogy fiatalok vagyunk.Ekkor ismét megszólalt a bemondó,hogy pár percen belül felszáll a gép és aki eddig nem tette meg,hogy felszállt,akkor tegye meg.Louis pólóját áztatták a könnyeim.
-Ne sírj Jenny.Kérlek.Csak ne sírj,mert én is sírni fogok.-mondta elcsukló hangon.
-Louis!A-annyira fogsz hiányozni.-mondtam sírva.
-Te is nekem.De egyet ígérj meg; minden nap telefonálni fogsz nekem.Rendben?Megígéred?-nézett a szemembe.
-M-m-megígérem!-majd egy utolsó csókot váltottunk és elindultam a gépre.Még hallottam,hogy Louis utánam kiabál.Hátrafordultam és könnyeimmel küszködve néztem rá.
-Szeretsz?-nézett rám mosolyogva.
-Nagyon szeretlek.-mondtam,majd egy puszit dobtam felé.Ő játékosan úgy tett,mintha elkapná és a szívéhez szorította.Elnevettem magam,majd elindultam a gépre tényleg.Én voltam az utolsó felszálló.Kerestem egy helyet magamnak.A gépen rengeteg utas volt,így nagyon nehezen találtam üres helyet.Amint megláttam egy ülést,amiben nem ülnek,levágódtam és csak később néztem meg,hogy ki mellé is ültem.

***

A srác kedvesen mosolygott.Nagyon közvetlen volt hozzám.Ráadásul helyes is.Később megtudtam,hogy Dave-nek hívják.Végig beszélgettük az utat.Mikor leszállt a gép,szinte olyanok voltunk,mint akik 100 éve ismerik egymást.Kiderült,hogy ő is arrafelé lakik,amerre elméletileg én is fogok.Amikor kiértünk a reptérre,Danielle már várt.Odarohantam és megöleltem.
-Szia Jenny!Reméltem,hogy eljössz.-mondta mosolyogva.
-Hát én is.Mondjuk nagyon nehéz volt elszakadni a srácoktól.Ja apropó srácok.Liam üdvözöl.-mosolyogtam.
-Rendben.Akkor ma már szeretnél kezdeni vagy inkább lecuccolsz és megismered a környéket?-kérdezte,miközben kifelé sétáltunk.
-Inkább ismerkedek a környékkel.Majd Dave megmutatja nekem.-mosolyogtam a mellettem sétál fiúra.
-Rendben.Akkor együtt eltaláltok a szállásodig.Én megyek is.Majd hívlak.Szia.-mondta,azzal elment.Dave és én taxiba ültünk és elindultunk.A sofőr elég nagy Ramones rajongó lehetett,mert egész úton az szólt.Körülbelül 3-4 számot én is ismertem és azt dúdoltam.Amikor megérkeztünk a lakásomhoz,bementem a recepcióra és lediktáltam a nevem és egyéb szükséges adatokat.Végül pedig közölte velem a recis csajszi,hogy sajnos nincs szabad szobájuk és amit lefoglaltunk,azt kiadta pár hírességnek.Na szép.Louis Tomlinson barátnője vagyok és kiadják a szobát pár idétlen embernek,akik híresnek hiszik magukat.
-Akkor most mit csináljak?-néztem kétségbeesetten Davere.
-Mondjuk hozzám is költözhetsz ideiglenesen,amíg nem találsz egy jó helyet magadnak.-mosolygott.
-Igazán?Komolyan megengednéd?-néztem rá boci szemekkel.
-Miért ne?Úgyis a macskámmal élek ott,szóval..-villantott felém egy szívdöglesztő mosolyt.A lakása pár sarokra volt a szállodától,ahol lakni akartam.Amikor felmentünk a lépcsőn és bementünk a kis lakásába,csak ámultam és bámultam.A falon mindenhol rajzok voltak.A nappalija nagyon szép volt.Soha nem láttam még olyan szépet.A cicája ott aludt az egyik kanapén összegömbölyödve.Benéztem a szobájába is.Ott volt egy hatalmas franciaágy.Nem értettem,hogy miért,mikor nincs barátnője.Aztán a konyhába vitt az utam.Az is nagyon tetszett.Végül a fürdőbe is benéztem.Ott olyan volt a csempe,mintha a víz hullámai mennének a falon.
-Megkérdezhetem,hogy hol fogok majd aludni?-pislogtam rá kíváncsian.
-Persze.Aludhatsz a nappaliban,az én szobámban vagy akár együtt is aludhatunk.-mondta egy huncut vigyor kíséretében.
-Na azért együtt alvásról nem volt szó.-hunyorogtam rá.
-Nyugi,csak vicc volt.-nevette el magát.
-Na azért.Figyelj csak,jó lesz nekem a nappaliban,de megengeded,hogy laptopozzak?Mindenképpen fel kell hívnom a többieket,hogy megérkeztem,mert nagyon izgulni fognak.-mondtam,majd előkotortam a bőröndömből a laptopot.
-Persze.Csak nyugodtan.Én addig csinálok kaját.-ment ki a konyhába.Én leültem a cicusa mellé és bekapcsoltam a gépet.Amint megjelent a háttérképen a baráti köröm,azonnal megtelt a szemem könnyekkel.Azon a képen rajta volt mindenki aki számított.Hollyék,Louisék,Paul,Lou,Lux,Tom,Nick,Andy,Loganék,a szüleink,Justin és a többiek.Karácsonykor készült.Olyanok voltunk,mint egy nagy család.Végül rámentem Skype-ra és megnéztem,hogy valaki fent van-e.Szerencsém volt.Harry éppen elérhető volt.Rámentem a videóhívásra és vártam.Azt hittem nincs a gépnél vagy nem tudom,de ekkor elfogadta a hívást.Ekkor ott nézett engem kerek szemekkel Louis és Harry.
-Sziasztok fiúk!-integettem.
-Szia királylány!-köszöntek egyszerre.Erre elnevettem magam.Ezután hosszú csönd következett.
-Hiányzol.-mondta Louis.
-Te is nekem.Jaj különben képzeld,tudod,ahová foglaltam szállást.Na kiadták holmi kis hírességnek.-mondtam kicsit dühösen.
-Akkor te most hol alszol?-nézett rám Harry.
-Hát tudod..nem tudom,hogy el merjem-e mondani.-mondtam halkan.
-Kérlek merd!Elvégre a barátnőm vagy.Muszáj tudnom,hogy hol alszol.-mondta Louis komolyan.
-Na jó.Davenél vagyok.-mondtam halkan.
-Hogy kinél?! Ki az a Dave?-féltékenykedett Louis.
-A gépen ismertem meg és felajánlotta,hogy addig lakhatok nála,amíg nem találok magamnak lakást.Téged szeretlek Louis.-mosolyogtam rá.Lassan,de ő is mosolygott.
-Elhiszem.Neked elhiszem.De üzend meg neki,hogyha nem vigyáz rád nagy bajok lesznek.
-Vigyázok rá,nyugi!-lépett be ekkor Dave az ajtón és elnevette magát.
-Úúúh!Palacsintát hoztál nekem?Köszi!--vettem el Dave-től a tényért,amin ott volt két nutellás palacsinta eperrel.
-Mit eszel?-bújt a képernyőbe Niall.
-Niall,te mindig akkor jelensz meg,amikor kajáról van szó.-nevettem el magam,majd megmutattam a srácoknak a tányéromon lévő ételt.
-Azta!Adsz belőle?-nézett rám hatalmas szemekkel Niall.
-Még mit nem!Ez az enyém!-mondtam és beleharaptam.Direkt ízlelgettem és hümmögtem,hogy húzzam Niall agyát.
-Megszakad a szívem!Ne kínozz kérlek!-takarta el a szemét.
-Nyugi Niall.Ha hazaérek akkor millió számra csinálok neked ilyen palacsintát.-mondtam még mindig nevetve.
-Én mindig is szerettelek Jenn.-mondta,majd elment.
-Amúgy hol vannak a többiek?-kérdeztem.De amikor ezt kimondtam hallottam Niall hangját a konyhából.Valami olyasmit mondott,hogy : "Most beszéltem Jennyvel,menjetek köszönni neki."Erre mint valami sereg betömörültek a kis szobába és mindenki köszönni akart.
-Szia Jenn!-integetett idétlenül Logan.
-Szia!-integettem neki vissza,körülbelül ugyanolyan arckifejezéssel,mint ahogy ő tette.Ezután még beszélgettem pár emberrel,amikor elmentek akkor ott maradt Harry és Louis.
-Hiányzol.-mondták egyszerre.
-Ezt hogy csináljátok?-nevettem el magam.
-Ugyan azt érezzük.Jobbak vagyunk,mint az ikrek.-mondta Louis.
-Különben ti is nagyon hiányoztok nekem.-csordult ki egy könnycsepp a szememből.
-Hogy fogod kibírni?-kérdezte szomorúan Harry.
-Nem tudom.Majd ti tartjátok bennem a lelket.-kacsintottam.Ekkor Dave leült mellém és elkezdte simogatni a cicáját.
-Figyel csak Jenny,akkor megmutassam neked most a környéket?Máskor nem hiszem,hogy lesz időd.-mosolygott rám.Én csak bólogattam,majd a fiúk felé fordultam.
-Srácok,most el kell mennem.Dave megmutatja nekem a környéket.Majd csinálok képeket és megmutatom őket.-mondtam.Ezután pisztolyt formáltam a kezeimből és úgy tettem,mintha lelőném a fiúkat.Először Harryt,utána Louist.-Hasta la vista,baby.-mondtam sátáni hangon.
-Szia Jenn!-integetett Louis,miután visszajött a kamerához,majd egy puszit küldött.Én úgy tettem,mint ahogy ő a reptéren.
-Sziasztok!-integettem,majd egy szívet formáltam a kezemből.Nehéz szívvel kiléptem a programból és kikapcsoltam a laptopot.Felvettem a kabátomat és a cipőmet és elindultam Dave társaságában.

***

-Jézusom!Dave!Ez a Szabadság szobor!-visítottam Dave fülébe,aki szegény majdnem megsüketült miattam.
-Bizony az.Ne mondd,hogy még nem láttad.-nevetett.
-Láttam már,de csak tévében vagy fényképről.Ne, így élőben!Úristen!Ez annyira jó.-ugráltam örömömben.Aztán még elmentünk megnézni pár érdekességet,végül pedig nagy nehezen rávettem Dave-t,hogy menjünk el vásárolni.Amikor a szemem elé tárult az a látvány,amit mindig is látni akartam,egyszerűen elállt a lélegzetem.Az a sok fény,a nagy felhőkarcolók,a sárga taxik,a rengeteg ember.Egyszerűen imádtam.
-Louis,gyere!-mondtam,majd Dave keze felé nyúltam.
-Louis?-nézett rám érdekesen.
-Jaj,bocsi csak megtévedtem egy kicsit.-kezdtem el magyarázkodni.Legyintette,majd elindultunk egy üzlet felé.Amikor bementem,nem tudtam,hogy hová nézzek.Szebbnél szebb ruhákat találtam.Végül hosszú válogatás után egy I ♥ New Yorkos felsőt és egy New York feliratú sapkát vettem.Éppen kifizettem a ruhákat,amikor megcsörrent a telefonom.Ismeretlen szám volt.Felvettem és beleszóltam.
-Halló?
-Szia.Jenny Henderson vagy?-kérdezte egy női hang.
-Igen.Te ki vagy?-kérdeztem vissza.
-Én?Ja,hát Perrie.Tudod,Perrie Edwards.
-Ja,igen.Miért hívtál?-kérdeztem,miközben kisétáltunk az üzletből.
-Hát hallottam,hogy nincs szállásod és arra gondoltam,hogy úgyis egyedül lakok és hogy lakhatsz nálam.
-Hú az tényleg szuper lenne,de mára még tudok hol aludni.De azért köszi,majd holnap még megbeszéljük.
-Rendben.Akkor szia.-köszönt el.
-Szia.-mondtam,majd kinyomtam a telefont.Ezután hazamentünk és ott elmentem letusolni,majd bementem Dave szobájába.Ott elkezdtem nézni egy képet,ami az éjjeli szekrényén volt.Egy nagyon szép lány volt rajta.
-Te mit csinálsz itt?-állt meg Dave az ajtóban egy szál boxerben.
-É..é..én csak....semmit.-mondtam,majd felálltam és távozni készültem a szobából,mert teljesen zavarba jöttem.Nem tudtam kimenni az ajtón,mert Dave elém állt.Felemelte a fejem és egyenesen a szemébe tudtam nézni.Lassan közeledett a szája az enyémhez.Amikor súrolták egymást,elkaptam a fejem.
-Dave!Nekem barátom van.-néztem rá könnyes szemekkel.
-Sajnálom,csak tudod..olyan rég óta nincs barátnőm és...szeretethiányom van.-mondta a fejét lehajtva.
-Egy ölelés segít ezen?-kérdeztem már mosolyogva.
-Azt hiszem igen.-virult fel.Egy hatalmas ölelést kapott tőlem,majd én kimentem a nappaliba,lefeküdtem és aludtam.Éjszaka még a cicája,Jumbo is hozzám bújt.Azt hiszem megkedvelt.
.......
Írjatok véleményt!!:)

67.fejezet. - Csak te és én*

Sziasztok!:) Bocsi,hogy mostanában ennyit késnek a részek és a sztori egyre laposabb lesz..:\\ Próbálok beletenni még több életet,de nem ígérek semmit.Remélem ez a rész tetszeni fog.:)) És komizzatok sokaan!!:D

*Liam szemszöge*

Hát igen,ez az esküvő.A lányok a kelleténél jóval többet ittak,sőt nem csak a lányok.Zayn és Blair pár perc alatt felszívódtak.Bele se merek gondolni,hogy mit is csinálhattak.Mondjuk elég jó buli volt,de nekem kellett mindenkit hazavinni.Mivel Jenny volt olyan aranyos,hogy meghívta az esküvőre Danielle-t,Eleanor-t és Perrie-t,így ők nálunk éjszakáztak,de másnap már mentek is vissza New Yorkba.Aznap mindenki tök másnapos volt.Senki nem emlékezett semmire,majd délután jött egy üzenet Harrynek,hogy menjenek bulizni.Persze az egész társaság elment csak Nikki és én nem,így miénk volt az egész ház.(Ha értitek mire gondolok.;D ) Azt hiszem kevesebbet kéne lógnom Harryvel..Szóval én úgy gondoltam,hogy Nikki után elmegyek fürödni.Ez így is történt.Mikor Nikki kijött a fürdőből,én besurrantam és beálltam a zuhany alá.Annyira jó érzés volt,amikor a forró víz a bőrömhöz ért.Durván fél órát álltam a víz alatt,majd két perc alatt megfürödtem.Kiléptem a zuhany alól és a derekamra tekertem a törölközőt.Amikor kiléptem a fürdőszoba ajtaján,Nikki ott állt előttem az egyik ingemben,ami félig ki volt gombolva.
-Gyere utánam.-mondta halkan,majd elindult a szobánk felé.Én csak mentem utána,mint egy kiscsikó az anyja után.Akartam őt.Ott és akkor.Amikor beértünk a szobába,bezárta az ajtót.Kulcsra.Szétnéztem a hálóban és mindenhol rózsaszirmok és kicsi gyertyák voltak.Aztán azt hiszem,hogy füstölő is volt.
-Nikki...ez?-néztem rá meglepetten.
-Sshh.-tette a mutatóujját a szám elé.-Most maradj csöndben és engedd el magad.-komolyan soha nem láttam ilyennek,mintha egy pillanatra Jenny állt volna előttem csak Nikki testében.Gyengéden lelökött az ágyra és az ölembe ült.Két lábát a derekamhoz szorította,én pedig levettem róla az inget és a hátát kezdtem simogatni.Először elkezdtünk csak csókolózni,majd mikor abbahagytuk,Nikki szemébe néztem.
-Akarod?Biztos?-kérdeztem tőle.Mondjuk tök felesleges volt,mert úgyis tudtam,hogy mi lesz a válasza.Meg én is akartam.
-Egész biztos.Csak csináld kérlek.-suttogta a fülembe.Úgy tettem,ahogy parancsolta.Egész éjszaka egymással voltunk elfoglalva.Igyekeztünk,hogy a legjobb legyen a másik félnek,meg persze magunknak is.Amikor végeztünk,Nikki bedőlt az ágyba és a mellkasomra hajtotta a fejét.
-Liam,te egy szexisten vagy!-mondta,majd egy puszit nyomott az arcomra.
-Ugyan már!Te sem panaszkodhatsz.-nevettem,majd viszonoztam a pusziját.Még órákig elbeszélgettünk,amikor hallottuk,hogy a bejárati ajtó nyílik és pár ember szó szerint beesik az ajtón.Gyorsan magunkra kaptunk valamit és leszaladtunk a lépcsőn.Felkapcsoltuk a villanyt és csodák csodájára kivel találtuk szembe magunkat?Hát nem mással,mint Harryvel,Louisval,Niallel,Samanthával,Joshal,Kírával és Jennyvel.Debby pedig állt az ajtóban és reménytelen pillantásokat vetett a földön elterülő emberekre.
-Jézusom!Mennyit ittatok?-kérdezte ijedten Nikki a társaságtól.
-Doncaster!-mondta Louis.Nikki rám és Debbyre nézett,majd elnevette magát.
-Na jó,gyere Liam.Segíts felvinni őket az emeletre.-utasított,majd talpra állította Jennyt és miután megtanította állni,elindultak Jenn szobájuk felé.
-Mondhatom szép kis banda vagytok.-néztem rájuk,majd Louist és Harryt segítettem fel a lépcsőn.Még vagy kétszer fordultunk és sikeresen agy ágyába juttattunk mindenkit.Végül leültünk a nappali kanapéjára.
-Figyeljetek csak lányok.Mi lenne ha megnéznénk egy horrorfilmet?-adtam az ötletet.
-Én benne vagyok.-kacsintott Nikki.
-Én is.-mosolygott Debby.
-Mit szóltok a Körhöz?-ugrott fel Nikki.
-Oké!-mondtuk egyszerre Debbyvel.Amikor elkezdődött a film,nem volt valami ijesztő.A film felénél a lányok elaludtak.Nikki az egyik vállamon,Debby a másikon.Én végignéztem a filmet és eléggé beparáztam.Eléggé megszomjaztam,így lassan felkeltem a kanapéról és kimentem a konyhába.Ott töltöttem magamnak egy pohár vizet,amikor megszólalt a telefonom.Annyira megijedtem,hogy elejtettem a poharat,ami darabokra törött.Nem foglalkoztam vele,hanem előkotortam a zsebemből a telefonomat.Ránéztem a kijelzőre.*Ismeretlen szám*.Felvettem és remegő hangon beleszóltam.
-Halló?
-7 nap múlva meghalsz....-mondta egy halk,de rekedtes hang.
-Ki vagy te?-szóltam bele ijedten.
-Carlos.Csá Liam.Csak azt akarom kérdezni,hogy nem-e aludhatnánk nálatok a srácokkal?-szólt bele most már nem elváltoztatott hangon.
-A francba is!A szívbajt hoztad rám!-mondtam megkönnyebbülten.
-Na miért?Csak nem a Kört nézted?-nevetett a vonal túlsó végén.
-De igen!Egyébként meg miért nem írja ki a számodat?-vontam kérdőre.
-Ja hát elhagytam és vettem egy másikat.
-Rendben.Mikor jöttök?-tértem vissza a témához.
-Mindjárt ott vagyunk.Na de leteszem.Szia!-köszönt el és kinyomta a telefont.A szívem körülbelül ötszörösével gyorsabban vert,mint ahogy szokott.
-Liam,mit csinálsz?-kérdezte egy álmos hang a hátam mögül.
-Áh Debby,én semmit csak inni akartam és megcsörrent a telefonom.Aztán annyira megijedtem,hogy eltörtem a poharat.-magyaráztam el neki.Ő halványan mosolygott,majd segített összeszedni a szilánkokat.Amikor végeztünk,csöngettek.Halkan kimentem az ajtón és beengedtem a fiúkat.Nikki is felébredt,de ő felment a szobánkba aludni.Debby és én még beszélgettünk egy kicsit a srácokkal,majd utána mis is elmentünk aludni.

*Kendall szemszöge*

-Srácok,mi lenne ha felébresztenénk a népséget?-adta az ötletet Carlos,amikor már körülbelül dél lehetett.
-Benne vagyunk!-kiáltottuk egyszerre.
-Akkor James,te mész Harryhez és Debbyhez,Logan te Jennyhez és Louishoz,Kendall,Niallhez és Samanthához én meg Kírához és Joshoz.Nikkit és Liamet hagyjuk aludni.-utasított Carlos.Aztán útközben meggondoltuk magunkat és úgy beszéltük meg,hogy mindenki elmegy valamelyik pároshoz,de csak egy ember ébreszti fel és mi azt végignézzük.Így is történt.Először mentünk Kíráékhoz.Ott Carlos kezdte az ébresztést.Elvett egy hatalmas macit a sarokból és elkezdett táncolni vele,majd énekelni.
-Jóó reggelt hétalvók!Hasatokra süt a naap!Itt Carlos mackóó..-kezdte és mi már dőltünk a nevetéstől.Először Kíra ébredt fel és elég érdekesen nézett Carlosra.
-Te meg mi a jó büdös francot csinálsz itt?-kérdezte álmos hangon.
-Felébresztelek titeket.Joosh!Jó reggelt!Itt Carlos mackó!-ugrott rá a békésen szunyókáló Joshra.Ő annyira megijedt,hogy Carlossal együtt lefordult az ágyról.Carlos csak eldobta a macit és kiszaladt a szobából.
-Egy pár kész!Jön a következő.-mondta elégedetten.Rajtam volt a sor.Felvettem egy fekete szemkötőt és belopakodtam Samantha és Niall szobájába.Ott először elkezdtem piszkálni Samanthát,aki erre felébredt és szólt Niallnek.Én addig bebújtam az ágy alá.Amikor Samantha elkezdte mondani Niallnek,hogy tulajdonképpen miért is ébresztette fel,előugrottam az ágy alól és mind a ketten hatalmasat kiáltottak.
-Jó reggelt szépségeim!-vigyorogtam,majd kimentem a szobából.Ott mindenki nevetett.
-Akkor Logan most te jössz!-mutogattam rá.
-De Jenny engem meg fog ölni.-nézett ránk boci szemekkel.
-Mert ha én csinálnám,engem nem ölne meg?-nézett rá James.
-De..de akkor is..-nézett Carlosra kérőn.
-Jaj már!Mi is ki fogunk kapni,de ez nagy poén.-nevettem.Mindenki rábólintott és Logan elindult Jennyék szobájába.De lőtte felvette a rendőr jelmezét.
-Jó reggelt kívánok!Maga Jenny Henderson?-kérdezte komolyan,amire Jenny felébredt.
-Igen.Miért?-amikor ránézett Loganra,teljesen megmeredt.Biztos,hogy azt hitte,egy igazi rendőr áll előtte.
-Nos,azt hiszem a barátja tegnap elég ittas állapotban volt és ha jól tudom maga is.-folytatta.Mi alig bírtuk nevetés nélkül.
-Lehetséges,mivel tegnap egy buliban voltunk.-ébredezett Louis is.
-Értem,nos akkor meg kell nézniük egy felvételt,hogy biztosítsák,hogy magukat láttuk.-magyarázott még mindig komolyan.
-Egy kérdés biztos úr.Maga hogy jött be ide és miért?-néztek rá érdeklődve.
-Csak azért,mert....Jó reggelt álomszuszékok!-emelte le a szeméről a napszemüveget,majd kirohant hozzánk.Mindannyian nevettünk.Ezután már csak egy páros volt.Debby és Harry.Ezúttal James volt a soros.Felvett egy műanyag koronát és bement Debbyékhez.
-Khm,khm..jó reggelt kívánok.-mondta úgy,mint egy fejedelem.
-Mi van?Mi a francot akarsz?-kérdezte Harry kicsit mérgesen.
-Tisztelegjetek az új királynak.-mondta még mindig ugyanolyan hangnemben.
-James?Megvesztél?Alig aludtam valamit.Miért jöttél ide?-kérdezte Debby is szintén kicsit mérgesen.
-Éppen ezért.Jó reggelt!-azzal kiszaladt hozzánk.Ott mind a négyen a magasba ugrottunk és egy hangos "Éljen"-t kiáltottunk,jelezve,hogy a feladatunkat sikeresen véghez vittük.Amikor leértünk a konyhába,hogy valami reggelit összedobjunk,Nikki és Liam már ott voltak.
-Sziasztok fiúk.Mi volt az a nagy nevetgélés odafönt?-kérdezte Nikki.
-Sziasztok.Hát semmi,csak Logan elesett és azon nevettünk.-kacsintott ránk Carlos.Leültünk és mindenki evett fejenként két szendvicset,majd felmentünk a fenti nappaliba és a folyosón Logan elkezdett vitatkozni Carlossal.
-Miért mindig velem történik valami?-nézett rá bosszúsan.
-Te álltál mellettem,így te jutottál eszembe.Nem értem miért kell ebből ekkora ügyet csinálni.-csóválta a fejét.Ekkor nem várt látvány fogadott minket.Akiket felébresztettünk ott álltak előttünk és mérgesen néztek ránk.

-Uhh srácok,szerintem fussunk.-javasoltam,amiben totál egyetértettek.Mindannyian integettünk a népségnek,mintha nem is történt volna semmi,majd elrohantunk.
-Ez a mi szerencsénk!Ha Jenny elkap,engem kivégez.-mondta Logan futás közben.
-Még jó,hogy senki nem ért minket utol futásban.-nevetett James.Alighogy ezt kimondta,Nikki sétált előttünk.Mivel nem tudtunk hirtelen megállni,így nekimentünk és mind az öten elestünk.
-Mi van veletek?Hová rohantok?-vont kérdőre minket.
-Megvicceltük a többieket,hogy felébresztjük őket és most ezért bántani akarnak minket.-panaszkodott James.
-Jaj dehogy bántanak,max visszakapjátok és jól kiosztanak titeket.Ja és Carlos ezer bocs,de nem ütötted meg magad?-segített feltápászkodni Carlosnak,ugyanis pontosan rá esett.
-Én jól vagyok.Na és te?-kérdezte kicsit ijedten.
-Jól vagyok.-mosolygott rá.Ekkor észrevettük,hogy jönnek a többiek,így Nikki mögé bújtunk.
-Védj meg minket.-mondta Logan halkan.
-Nyuszik vagytok.-csóválta a fejét Nikki.
-Nikki!Menj onnan.Rám ugrott a macival!-kiáltotta Josh.
-Megijesztett minket!-mondta Samantha és Niall egyszerre.
-Nekünk eljátszotta,hogy rendőr.-mondta sértődötten Jenny.
-Ő meg azt,hogy király.-mutatott Jamesra Debby.Ekkor Nikkiből kitört a hatalmas nevetés.A hasát fogta és a szeméből folytak a könnyek.
-Srácok..ez igaz?-nézett ránk.
-Igen..-mondtuk egyszerre és lehajtottuk a fejünket.Nikki csak tovább nevetett és ezt se mi,se a többiek nem tudták mire vélni.
-Mi olyan vicces ezen Nikki?Megmondanád?-kérdezte Jenny még mindig sértődötten.
-Ezek csak ártatlan tréfák.Ezeken ne akadjatok ki ennyire.-mondta Nikki,majd visszament a konyhába.Mi a velünk szemben álló "hadseregre" néztünk,akik összenéztek és belőlük is kitört a nevetés.Végül odajöttek hozzánk,megveregették a vállunkat mi pedig bocsánatot kértünk és béke volt ismét.
...............

66.fejezet. - Az esküvő.*

*Zayn szemszöge*

Reggel izgatottan ébredek fel.Ma van a nagy nap.A tegnapi legény búcsú nagyon jól sikeredett.A srácok nagyon jól megszervezték.Hát iszogattunk,de nem ittam le magam a sárga földig.A többiek (Liamet kivéve) viszont annál inkább.Blairt keresem,de nem találom sehol,így kénytelen vagyok föltápászkodni az ágyról és megkeresni őt,mert nagyon nagy szükségem van most rá.
-Blair!Bair!-kiabálom.
-Psszt Zayn.A többiek még alszanak.Mi a baj?-jön a válasz közvetlen mögülem.
-Azt hittem elvesztél.-lépek közelebb hozzá
-Ugyan miért vesznék el?-helyezi két karját a vállamra lazán.
-Mert talán el akarsz szökni az esküvőnk napján.-teszem mind a két kezem a derekára és egészen közel húzom magamhoz.
-Tudod,hogy ilyet úgysem tennék.Soha.Egész életemben arra vártam,hogy találjak egy hozzád hasonló,jó képű,figyelmes pasit és hogy hozzá menjek feleségül.Akkor most miért mennék el?-ajándékoz meg egy apró csókkal.Édes istenem!Hogyan is érdemelhettem ki azt,hogy egy ilyen csodálatos lány legyen a feleségem?
-Mertem remélni.-mosolygok rá,majd viszonozom a csókját.
-Hát mondjuk ha szeretnéd,hogy a menyasszonyod legyek,akkor el kell kapnod.-szalad le a lépcsőn és hallom,ahogy a bejárati ajtón kiszalad.Kénytelen vagyok utána szaladni.Ugyanis óriási a szeretethiányom.Kiszaladok az ajtón és látom,hogy kíváncsian néz az utca másik oldaláról.
-Kapj eeel!-kiabálja,közben a nyelvét nyújtogatja.
-Na várj csak!Ha elkaplak büntit kapsz.-indulok meg felé.Ő egyre csak szalad és nevet.Én nem vagyok az a híres futó,de őt hamar utol érem.Elkapom a derekát és magam felé fordítom.Ő csak mosolyog,majd megölel és megcsókol.Ilyen csókunk még soha nem volt.Blair mindig is elég félénken csókolt,de ez most nagyon határozott volt és mondhatom,hogy vad is.
-Hűhaa!!Ezt még soha nem tapasztaltam!-bámulok rá hatalmas vigyorral az arcomon.
-Nem is találkozhattál!Ezt még senkinek nem mutattam.Na nem mintha olyan sok fiúm lett volna előtted.De ezt mindig is ki akartam próbálni.-fogja meg a kezem és visszahúz a házba.
-Ti meg hol a francban voltatok?-néz csodálkozva ránk Paul.
-Mi csak levegőztünk egy kicsit.-kezdek magyarázkodni.
-Na mindegy!Légyszíves kezdjetek el készülődni.Még van két és fél órátok.-mondja,majd elmegy.Ekkor Blairt letámadják a lányok és elrángatják öltözni.Én magamba maradok és  elindulok a srácokhoz.Ők még javában készülődnek,így én is elkezdek.A kikészített öltönyömet veszem fel,a hajamat pedig tökéletesre csinálom.Mint azt már sokan megszokták,ezzel megy el a legtöbb idő.Körülbelül még volt egy fél óra.Már a legtöbb vendég megjött és a fiúk egyesével bejöttek gratulálni.Végül mikor mindenki kiment csak Louis maradt és közelebb lépett hozzám.
-Őszintén gratulálok haver!Elmondhatod magadról,hogy nagyon szerencsés vagy.-mosolyog rám és lányom a tekintetében,hogy ez őszinte beszéd.
-Köszönöm és igen tényleg az vagyok.-mosolygok vissza én is.
-Vigyázz rá!És legyetek boldogok.-ölel át.
-Vigyázni fogok.Megígérem.-ölelem meg én is őt,és ekkor jön be Paul,hogy itt az idő.Kimegyek az oltárhoz.Ahogy körbenézek,mindenhol emberek vannak.Mosolygós emberek.A sorok között felfedezem Simont,Nicolet,Eleanort,Daniellet sőt még Pezzt is.Blair meghívta volna őt is?Na mindegy.Nem kell túl sokat várni,megszólal Ed Sheeran Kiss Me-je.


Blairt Dave,az apukája bevezeti a terembe.Amikor meglátom Blairt,a lábam a földbe gyökerezik.Úgy érzem magam,mint amikor először voltam szerelmes egy tőlem idősebb lányba és amikor megláttam,mindig ez az érzés járt át.Most sincs ez másképp.Blair az oltárhoz ér és szembe néz velem.Mosolyog.
-Gyönyörű vagy.-suttogom neki,majd megsimítom az arcát.
-Köszönöm.Jó ezt hallani.Te is nagyon csini vagy.-mosolyog és megszorítja a kezem.Így adja jeléül,hogy ne izguljak,nem lesz semmi baj.A pap elkezdi nyomni a szöveget,amit ismételnünk kell.Aztán a várt jelenethez érkezünk.
-Zain Jawadd Malik,akarod-e hitves feleségedül a jelen lévő Blairt?
-Akarom.-mosolygok.
-Blair Waldorf,akarod-e hitves férjedül a jelen lévő Zayn-t?
-Akarom.-viszonozza a mosolyom.Felhúzzuk egymás ujjára a gyűrűket.
-Ezennel házastársakká nyilvánítalak titeket.Megcsókolhatjátok egymást!-néz ránk mosolyogva.Oda lépek Blairhez és úgy csókolom meg,ahogyan még soha nem tettem.Ezután mindenki tapsol.Majd kimegyünk a templomból és az utcán végig megyünk.Az én koszorúslányom Jenny,a Blairé pedig Nikki.Ők is nagyon gyönyörűek.De Blairt senki nem körözi le és soha nem is fogja.Mielőtt elindulnánk,jön a csokor eldobása.
-Készüljetek!-kiáltja Blair,majd háttal fordul a lányoknak és eldobja a csokrot.Mindenki meg akarja szerezni a csokrot,de egyik lány sem kaja el.Helyette Niall kezében landol.Hatalmas ujjongás közepette Smantha odarohan a párjához és egy hatalmas csókkal jutalmazza.Különben cukik együtt.Majd végre elindulunk.Blair és én megyünk elől.Utánunk Nikki és Jenny.Az utcán mindenki megnéz minket és van néhány Paparazzi fotós is,de ez minket most nem érdekel.Az utunkat a közeli vendéglő felé  vesszük,ahol várnak minket finomabbnál finomabb ételek.Szinte mindenki táncol Blairrel és iszogatunk is jócskán.Majd meggondoljuk magunkat és Blairrel felmegyünk a kizárólag nekünk bérelt hálószobába.Ott az egész éjszaka csak a miénk és csak egymással foglalkozunk.
....................