2012. november 24., szombat

1. fejezet.* - Rossz társaság.

Egy esős reggelen Jenny elindult az iskolába.Mivel nincs túl messze a házuktól a suli,gyalog indult el.Útközben csatlakozott hozzá négy barátnője.Nikki,Samantha,Blair és Debby.
-Ma mikor végzel?-kérdezte Nikki.
-7 órám lesz és még utána megyek edzésre.Szóval 5 órától előbb biztos nem végzek.
-Értem.Lehet hogy elmegyek majd edzésedre és akkor mehetünk haza együtt.-adta az ötletet Nikki.
-Mi?! Jaj nem kell.Egyébként is még edzés után dolgom van.-kezdett magyarázkodni.
-Már megint azokkal az idióta barátaiddal találkozol ugye?-kérdezte Blair.
-Igen és ők nem idióták.-állt meg Jenny.
-Jó,figyelj mi nem akarjuk bántani őket,de ebből még nagy baj lehet,ha továbbra is velük lógsz.Nem valami kellemes társaság.-mondta Debby.
-Igen és nem akarunk összeveszni veled megint mint a múltkor úgyhogy mellőzzük ezt a témát.Hallottátok,hogy a One Direction ide a hétvégén?-mondta csillogó szemekkel Samantha.
-Igen hallottuk-mondták a többiek szinte egyszerre.
-Vettetek már jegyeket?-kérdezte Nikki.
-Vettünk!Ráadásul V.I.P-t !Annyira jó lesz!Végre találkozhatok velük-sikított Jenny.
-Tudjátok mit jelent ez?-kérdezte Blair.
-Igeen!Esélyünk van rá hogy barátok legyünk vagy esetleg több is legyen köztünk!-mondta egy kicsit hangosan Debby.
A suli elé értek és mindenki ment a saját osztályába.Jenny és Nikki évfolyamtársak volta.Nikki A-s volt Jenny B-s.
*Jenny szemszöge*
Szeretem a barátnőimet.Nagyon is.De nem értem,hogy miért akarják,hogy ne barátkozzak Nate-tel és Dan-nel.Hiszen tök jó fejek.Csak meg kéne ismerniük egymást és biztosan más lenne a véleményük.
-Szia Jenny!-köszönt rám Nate.Odajött és felemelt,majd megpörgetett a levegőben.
-Szia Nate!Légyszíves tegyél le!-parancsoltam rá.
-Szia csajszi.-köszönt rá a hátam mögül egy ismerős hang.Dan volt az.
-Szia.-mosolyogtam.
-Mikor végzel ma?-kérdezte Nate.
-4-kor lesz vége az edzésemnek,de utána még van egy órám veletek lenni.-mondtam neki.
-Csak egy óra?-nézett rám Dan szomorúan.
-Igen.Tudod holnap nálunk alszanak barátnőmék és még el kell pakolni szobámba meg ilyesmi.
Ekkor hallottuk hogy megszólalt a csengő.Az első óránk matek volt.A kedvencem..A padtársam Nate úgyhogy vele még tudtam beszélgetni órán.Amikor beszélgettünk Nate egyszer rátette a combomra a kezét,amire én érdekes nézéssel reagáltam.
-Na mi a baj?-kérdezte mosolyogva.
-Miért tetted rá a kezed a combomra?-toltam el a kezét.
-Nem szabad?-kérdezte boci szemekkel.
-Nem!-vágtam rá kicsit hangosan.A tanár nő persze egyből meghallotta.Ilyeneket mindig meghall.
-Ennyire tudod az anyagot?Akkor légyszíves gyere ki felelni!-kiabált.
-Elnézést tanárnő, de...
-Semmi de.Azonnal idejössz és felelsz vagy kihozod az ellenőrződet.
Mivel arra az órára semmit nem tanultam így ki kellett vigyem az ellenőrzőt.Amikor visszaültem a helyemre a szememmel meg tudtam volna ölni Nate-et.

*Nikki szemszöge*
Komolyan aggódok Jenny miatt.Dan és Nate egyáltalán nem jó fej.Jenny rá fog jönni de akkor már túl késő lesz.Mi próbáljuk jó útra terelni de nagyon makacs.El tudom képzelni,hogy milyen rossz lehet neki,mert elváltak a szülei.Próbálunk mindig vele lenni,de a legtöbbször amikor megkérdezzük,hogy mikor mehetünk át azt mondja,hogy nem alkalmas mert dolga van.A nyáron is egy elég borzasztó dolog történt.Elmentünk bulizni,hogy egy kicsit oldjuk a feszültséget.Megittunk pár pohár koktélt,de nem volt szándékomban nagyon berúgni,ekkor odalépett a pulthoz két ismerős pasas.Nate és Dan volt az.Egyből odamentek Jenny-hez aki persze megörült nekik és elment velük táncolni.Én csak néztem őket és amikor már 1 óra is elmúlt odamentem Jenny-hez hogy már ideje lenne hazamenni,visszautasította és tovább táncolt Nate-tel.Visszaültem a pulthoz és egyszer valaki megragadta a csuklómat.Dan elvitt egy nem túl népes helyre.
-Ne akard tőlünk elvenni Jenny-t.Oké?-éreztem hogy nem teljesen józan.
-Dan,eressz el.Békén hagyom Jenny-t ha megígéritek,hogy semmi rosszat nem csináltok vele.-ajánlottam fel,ami nagy hiba volt.
-Oké.Megígérem.-mosolygott.
Én elindultam haza és amint hazaértem csak bedőltem az ágyba és reggelig fel sem keltem.Amikor felébredtem,anyukám szaladt fel a szobámba és kétségbeesetten mondja hogy mi történt Jenny-vel:
-Jenny kórházban van!
-Micsosda?De miért?Mi történt?-kérdeztem mostmár én is kétségbeesetten.
-Alkoholmérgezés.-anyukám elkezdett sírni.
-Azonnal bemegyek hozzá.-mondtam és már vettem is fel a kabátomat.Rohantam hogy elérjem a buszt.Pont az utolsó pillanatban szálltam fel.A kórháznál leszálltam és rohantam a recepcióshoz.
-Jenny Henderson melyik kórteremben van?-kérdeztem.
-A 102-es-ben.Egy hozzátartozó vagy?-érdeklődött.
-Igen. A legjobb barátnője vagyok.-és már rohantam is fel a lépcsőn,mert nem volt időm megvárni a liftet.Felszaladtam és az ágyához mentem.
-Jenny!Mi történt?-kérdeztem sírva.
-Szia Nikki..hát gondolom hallottad.-mondta halkan.
-Emlékszel valamire?-kérdeztem még mindig zokogva.
-Csak annyira,hogy amikor elmentél Dan-nel és Nate-tel leültünk a pulthoz és iszogatni kezdtünk.A többi mind kiesett.
-Úristen!-mondtam halkan.
-Semmi olyan nem történt ne aggódj.Az orvosok átvizsgáltak.-mosolygott rám.
Szóval ez történt és félek,hogyha továbbra is velük barátkozik akkor rosszabb is fog történni.Nagyon remélem,hogy a hétvégi 1D koncert jó hatással lesz rá.Ráadásul még a fiúkkal is beszélgethet.

2 megjegyzés: