*Blair szemszöge*
Amikor megérkeztünk Jennyhez,az anyukája már otthon volt és egy könyvet olvasott a nappaliban.
-Szia anya...-köszönt Jenny.
-Szia Jenny.Sziasztok lányok.
-Aludhatnak ma nálam?Szeretnénk egy csajos estét tartani.-mosolygott Jenny.
-Rendben.Menjetek fel,de Jenny te légyszíves maradj.
-Maradjak veled?-súgtam Jenny fülébe,aki a kezével integetett,hogy ne.Felmentünk a szobájába és berendezkedtünk.A szobája tele volt poszterekkel és a közös fotókkal.Volt egy kis szoba,ami a szobájából nyílt és ahol festmények voltak és gondolom,ott szokta gyakorolni a hajfestést,vágást és ilyesmi.Egy gyönyörű festményt találtunk,ami le volt takarva.
Jenny mindig is nagyon szépen festett,de ő ezt nem hitte el.Amikor Kíra meglátta a képet,a szája tátva maradt.Nagyon tetszett neki a kép.
-Louis mesélte,hogy nagyon szépen rajzolsz.Rajzolnál nekünk valamit?-kérdezte Nikki.
-Persze.-mosolygott rá Kíra.Azzal leült egy asztalhoz és rajzolni kezdett.
*Jenny szemszöge*
Megvártam,amíg a lányok felmennek a szobámba.Leültem anya mellé és a szemébe néztem.Tudtam,hogy mi fog következni.Óriási veszekedés.Ehelyett szépen lassan elkezdett beszélni.
-Volt itt a rendőrség és téged kerestek.Elmondták,hogy mi történt.El tudod képzelni mennyire aggódtam érted?-kezdte el a sírást.
-Nyugodj meg anya.Nincs semmi bajom.Szerencsére semmit nem csináltak velem,Loisnak hála.-öleltem át.
-Kinek?Ki az a Louis?Ő is olyan utcagyerek?-sírt még jobban.
-Jaj anyu dehogyis.Louis egy zenekarban énekel.A One Direction-ban.Nagyon kedves fiú.Rengeteget segített nekem.Holnap majd bemutatom neked,de most kérlek nyugodj meg.-kezdtem el én is a sírást.
-És ő a barátod?-nézett most már a szemembe.
-Igen azt hiszem..-mosolyogtam rá.
-De ugye azt tudod,hogy addig,amíg be nem töltöd a 18-at nem feküdhetsz le vele?-szerette volna kérdezni komolyan,de ehelyett megint zokogásban tört ki.
-Igen tudom anyu.És megígérem,hogy nem fogok lefeküdni vele.Ígérem.-öleltem át szorosabban.Ez volt az a pillanat,amikor éreztem,hogy nagy szükségem van anyukámra.Tudtam,hogy szeret és én is őt.Annyi rosszat csináltam már neki,és ő is annyi borzasztó dolgon keresztülment.Apukám is ahogy bánt vele az nem megbocsájtható.Négy éve váltak el.Azóta egyáltalán nem keresett.Se Karácsonykor,se Húsvátkor,a születésnapomon,fel sem köszöntött.Gyűlöltem őt.Amikor végre megnyugodtunk és elmeséltem neki mindent részletesen,felmentem a lányokhoz,akiket nem találtam a szobámban,viszont beszélgetést hallottam az én kis műtermemből.Bementem és ott voltak és nézegették azt a festményt,amit nem olyan régen csináltam anyukámnak.Ő persze még nem látta.
-Ez gyönyörű szép!-szaladt hozzám Debby.
-Van még több festményed is?-kérdezte Nikki.Kíra egy lapra rajzolt valamit azt hiszem.Odaléptem és két nagyon szép rajz volt az asztalon.
Kíra nagyon tehetséges volt.Mindegyikünknek volt valami,amiben nagyon jó volt.Samanta nagyon jó fényképeket csinált,Debby nagyon szépen táncolt,Blair nagyon jól tudott szerepelni,Nikki pedig nagyon jó csapatjátékos volt.Én pedig a hajakat tudtam nagyon jól megcsinálni.
-Egyébként van több is igen.Szeretnétek megnézni őket?-kérdeztem a lányokra mosolyogva.
-Igeen!-kiáltották egyszerre.Elkezdtem kutatni egy szekrényben és kivettem néhány képet,amit én csináltam.
Ezek elég elvont festmények voltak,de ezeket még pár évvel ezelőtt csináltam,amikor a szüleim elváltak.Akkoriban,elég sokszor vagdostam magam.Anyukám pszichológushoz is elvitt,de nem változtam meg.Nagyon nehéz időszak volt az,de szerencsére itt voltak a barátaim és ők segítő kezet nyújtottak.
-Hűha!Ezek elég brutális képek,de nagyon tehetséges vagy!-mosolygott rám Elena.
-Tudom..mostanában már nem szoktam festegetni.-mondtam neki.-Ki szeretné,hogy megcsináljam a haját?-váltottam gyorsan témát.Persze mindenki akarta.-Van kimosható színes festékem!Befessem a hajatokat?-kacsintottam rájuk.
-Igen!-kiáltott Samantha.-És holnap úgy megyünk a fiúkhoz?-kérdezte nagy mosollyal az arcán.
-Ha szeretnétek akkor mehetünk úgy is.-mosolyogtam rájuk.-De ki lesz az első?-néztem körbe a társaságon.
-Szerintem legyen Kíra.-adta az ötletet Blair.
-Kíra szeretnéd,hogy megcsináljam a hajad?Nyugi nem vágok belőle meg semmi ilyesmi,csak befestjük és kivasaljuk,begöndörítjük vagy befonjuk ha szeretnéd.-mosolyogtam és rámutattam a székre,hogy üljön le.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése