2012. november 25., vasárnap

9.fejezet.* - Boldog reggel.

*Debby szemszöge*
Ez az este nagyon megviselt engem is és Harry-t is.Elmentünk hozzánk,ahol anyukám már várt.
-Hát te hol voltál ilyen sokáig?És ki ez a fiú?
-Anya légyszi ne most.Holnap ígérem mindent elmesélek de nagyon fáradt vagyok,aludni szeretnék.Ő itt egyébként Harry Styles és a barátom.-mutattam Harry-re és már mentem is a szobámba.
-Csókolom.-köszönt Harry és jött utánam.Én szinte beestem a szobámba.Egyenesen az ágyamhoz mentem és beledőltem,aztán aludtam is.Másnap reggel arra ébredtem,hogy valaki puszilgat.Kinyitottam a szemem és hirtelen azt sem tudtam,hogy hol vagyok.Furcsálltam,hogy pizsama van rajta,mivel tegnap este ruhástól feküdtem be az ágyba.
-Harry...miért vagyok én pizsamában?-néztem rá értetlenül.
-Én nem tudom.-vigyorgott rád.
-Ooh már hogyne tudnád te szemtelen és fejbe vágtam egy párnával.-közben elnevettem magam.
-Auu!Ez fájt.-nézett rám kiskutya szemekkel.
-Jól van bocsi!-öleltem magamhoz és megpusziltam az orrát.

*Harry szemszöge*
Este elmentünk Debbyékhez és az anyukája faggatni kezdte.Debby persze nem válaszolt,csak engem mutatott be.Bementünk a szobájába ahol ledőlt az ágyra és már aludt is.Annyira mélyen aludt,hogy nem vette észre,amikor ráadtam a pizsamáját.Este még kimentem az anyukájához mert nem tudtam aludni és elmeséltem neki mindent részletesen és bemutatkoztam neki.Párszor meg is nevettettem.Reggel Debby-t úgy ébresztettem fel,hogy puszilgatni kezdtem.Amikor felébredt elég érdekesen nézett rám.Valószínűleg nem nagyon tudta,hogy hol van.Aztán kicsit tisztult a tekintete és megkérdezte,miért van pizsamában.Én persze azt válaszoltam hogy fogalmam sincs,de elnevettem magam így fejbe vágott egy párnával.Nagyon fájt.De tényleg.Azután adott az orromra egy puszit.Jobban örültem volna ha a számra ad,de ennek is nagyon örültem.Felálltunk,Debby belém karol és kimentünk,közben esküvői zenét dúdoltunk,majd elnevettük magunkat.Leültünk reggelizni.Az anyukája csinált nekünk kakaót és nutellás kenyeret.Újra kis fiúnak éreztem magam.

*Niall szemszöge*

Amikor reggel felébredtem és kinyitottam a szemem,ott feküdt mellettem Samantha.Annyira boldog voltam,hogy vele aludhattam.Ő még aludt,úgyhogy szép csendben felkeltem és kimentem a szobájából.Lementem a konyhába,mert finom illatok csapták meg az orromat.
-Csókolom!Mit tetszik főzni?-kérdeztem.
-Gyümölcs leves lesz,krumplipürével és rántott hússal.Szereted?-kérdezte kedvesen.
-Igen.Tetszik tudni én majdnem mindent megeszek.-mosolyogtam rá.
-Értem.Samantha sajnos nagyon válogatós.Húsból csak azt eszi meg aminek fehér húsa van.-csóválta a fejét.
-Anyaa!!Nem kell minden titkot megosztanod vele!-kiáltott le az emeletről Samantha.-Niall éhes vagy?-kérdezte.
-Ilyet kérdezni..-mentem oda hozzá és megpusziltam.
-Mi a reggeli?-kérdezte az anyukájától.
-Müzli..-válaszolt halkan.Samanta ránézett az asztalra és meglátta,hogy kakaós macis müzli van.
-Úristeeen!-sikított.Nagyon megijesztett.-Kakaós macipehely!-csillant fel a szeme.-Nagyon régen ettem ilyet.Anyu ezt honnan vetted?
-Itt nyílt egy új bolt és onnan.-mosolygott rá.Leültünk az asztalhoz és elkezdtünk jóízűen enni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése