70.fejezet. - Hatalmas meglepetés.*

*Jenny szemszöge*

Reggel amikor felébredtem,Jumbo engem nézett.Mintha azt akarná mondani,hogy elaludtam.És teljes mértékben igaza volt.A próbára 10-re kell mennem és már fél 10 volt.Gyorsan kipattantam az ágyból,berohantam a fürdőbe,fogat mostam,megmosakodtam,lófarokba kötöttem a hajam,majd visszamentem a nappaliba és gyorsan összeszedtem a cuccaimat.Belegyűrtem a bőröndömbe és beviharzottam a konyhába.
-Te hová mész?-érdeklődött Dave.
-Én megyek Perrie-hez és már így is el fogok késni a próbáról.Köszi,hogy lakhattam itt.-mondtam,majd egy puszit nyomtam az arcára.
-Elvigyelek?-kérdezte és a kocsikulcsot lóbálta a kezében.
-Neked van kocsid?-néztem rá kerek szemekkel.
-Persze,hogy van.Nem említettem volna?-húzott magához és elvette a kezemből a nehéz bőröndöt.Én gyorsan felkaptam a cipőmet,majd a kabátot és a sapkát.Kimentem az ajtón és megvártam,míg Dave bezárja az ajtót.Visszavettem tőle a bőröndöt és megvártam,hogy kiálljon a garázsból a kocsival.Amikor megláttam az autót,a szám tátva maradt.
-Beszállsz vagy tényleg el akarsz késni?-kérdezte mosolyogva.Én beültem a kocsiba és a bőröndömet a hátsó ülésre tettem.Ezután Dave elindult és úgy éreztem magam,mint egy amerikai autós filmben.Mivel Dave ismerte a környéket,így egy kis utcában lefordult és így időre odaértünk a próbaterem elé.A kocsiból kiráncigáltam a bőröndömet és bementem a terembe.Ott már szinte mindenki ott volt.Dave is bejött és leült az egyik asztalra.Perrie egyből hozzám szaladt és megölelt.
-Ugye jössz ma?-kérdezte.
-Ömm..persze.Ezért hoztam a sok cuccot.-mutattam a bőröndre.Ő elengedett és átadta a helyet Danielle-nek.Ő jóval magasabb volt tőlem,így amikor elém állt,jócskán fel kellett néznem rá.Mondjuk inkább én voltam a kicsi.
-Őszintén megmondom,azt hittem,hogy nem fogsz ideérni időben.-mosolygott.
-Én is azt hittem,de amint látod itt vagyok.-mosolyogtam én is.
-Szóval,akkor kérnénk tőled egy kis bemutatkozást és egy kis bemutatkozó táncot.-mondta és átadta a terepet.Én kiálltam a lányok elé,akik kíváncsian méregettek.
-Sziasztok...Jenny vagyok.Jenny Henderson.Az unokabátyám Logan Henderson és annak ellenére,hogy ő sztár,engem nem igazán ismertek,de nem is bántam.Egészen kicsi korom óta táncolok.Voltam versenyeken.Azért vagyok itt,mert Danielle küldött egy levelet,hogy szívesen látna a csapatában.Körülbelül ennyi.Akkor mutatnék is valamit.-mondtam és betettem a lejátszóba egy CD-t,amin azok a zenék voltak,amikre táncoltam.Az első zene Kid Cudi-Don't Trust Me-ja volt.A lányok kerek szemekkel nézték végig a produkciómat.A szám végén meghajoltam,de nem hallottam se tapsolást,se semmit.Felnéztem és mindenki tátott szájjal állt vagy ült.Aggodalmasan néztem végig a bandán.Végül a sarokban álló asztaltól hallottam tapsolást,végül az egész banda hangosan tapsolt.Danielle odajött hozzám a kezét a vállamra tette és rám mosolygott.
-Gratulálok Jenny.Benne vagy a csoportban.-mondta és megölelt.Alig akartam elhinni,amit mondott.
-Annyira ügyes vagy!-vetődött nekem Perrie olyan erővel,hogy majdnem elestünk mindketten.
-Rendben lányok!Akkor egy,két,há és....-elindította a zenét és táncolni kezdek.Én először csak figyeltem őket,hogy aztán később én is bekapcsolódhassak.

***

-Perrie,te annyira jó fej vagy.Kérdezhetek tőled valamit?-néztem Pezz-re,aki éppen szürcsölt egyet a Starbucks-ban vett italából.

-Csak nyugodtan.Minden kérdésedre válaszolok.-mosolygott.

-Eleanor...ő annyira érdekes volt.Annyira lenéző volt velem.-néztem magam elé.

-Valószínűleg azért,mert Louis barátnője vagy.Tudod,ő még titokban mindig szereti Louist,mondjuk akkor nem értem,hogy miért szakított vele.-mondta,majd kidobta a mellettünk lévő kukába az üres poharat.

-Értem.-mondtam halkan.Biztos nem hallotta,mert nem figyelt.Ekkor megcsörrent a telefonja.Valami őrült csirke hang volt.Ezen elmosolyodtam.Ő felvette a telefont és egy ideig csöndben hallgatta amit a hívó mondd neki.

-Hogy micsoda?Most?-kérdezte értetlenül.-Rendben!Máris ott vagyok.-mondta és kinyomta a telefont.

-Hová mész?-érdeklődtem.

-Egyik barátnőm hívott.Sürgős segítségre van szüksége.Randira megy és nem tudja,hogy mit vegyen fel.De itt van a kulcs,be tudsz menni a lakásba.Nyugodtan rendezkedj be.-mondta és a kezembe nyomta a kulcsot és elment.Én értetlenül álltam az utcán,majd fogtam magam és elindultam.Felmentem a lakásban,ahol az összes kulcsot a zárba próbáltam,de egyikkel sem nyílt ki.Végül az útólsóval sikerült kinyitnom az ajtót.Amikor beértem a házba,férfi parfüm illat csapta meg az orromat.Perrie nem említette,hogy van pasija.Nem izgatott a dolog,ezért bekukkantottam az egyik szobába,de láttam,hogy tele van Perrie cuccaival,így mentem a következőhöz.A parfüm illat egyre jobban erősödött,de még mindig nem érdekelt.Benyitottam a szobába és mivel elég sötét volt,így egy kukkot sem láttam,elkezdtem a falon tapogatózni a lámpakapcsoló után.Hosszú keresgélés után meg is találtam.Felkapcsoltam és szétnéztem a szobában.A szoba közepén ott állt egy hatalmas doboz.Közelebb mentem hozzá és hatalmas betűkkel a tetejére volt írva a nevem.Levettem róla a masnit és elkezdtem bontani.Éppen a tetejét hajtottam volna szét,amikor előugrott belőle Louis.Annyira megijedtem,hogy hanyatt vágtam magam,a fejem pedig beütöttem a szekrény sarkába.Fájdalmamban megfogtam a sérült részt.Kis idő múlva éreztem,hogy valaki elveszi onnan a kezem és ad rá egy puszit.Hátranéztem és láttam,hogy Louis az.Mondjuk kire is számíthattam volna?

-Boldog Szülinapot!-kiabálta és szét tárta a karját.

-A szülinapom csak nyáron lesz..-néztem rá furcsán.

-Tudom,de  én előre hozta az ajándékodat.-mondta.Én gondoltam egyet és a karjaiba ugrottam.

-Hogy a francba kerültél ide?-kérdeztem könnyes szemekkel.

-Jöttem hozzád,meg hát Amerikai turnénk is lesz és itt kezdünk.Aztán nem bírtam nélküled.-ölelt át.

-Te is..annyira hiányoztál.Nem is tudom,hogy gondoltam,hogy majd kibírom nélküled.- áztatták az ingjét a könnyeim.

-Ne sírj!Kérlek.-mondta halkan és letörölte a könnyeket az arcomról.-Gyere,van még egy kis meglepim számodra.-mondta és segített felállni.Kikísért a konyhába és felkapcsolta a lámpát.Niall,Harry,Liam,Zayn,Blair,Debby,Samantha,Nikki,Josh és Kíra kiáltották egyszerre,hogy "MEGLEPETÉÉÉÉS!"Mondanom sem kell,hogy mennyire megijedtem.Akit értem megöleltem és közben sírtam.

-Jaj srácok,annyira,de annyira hiányoztatok.-mondtam és közben Harryhez bújtam.

-Te is nekünk tökmag!-mondta Zayn.

-Annyi mesélni valóm van nektek.-néztem rájuk csillogó szemekkel.

-Nekünk is.-mosolygott Debby.

-Akkor hadd halljam.-pislogtam rá.

-Hát,Harry megkérte a kezemet.-mondta és közelebb jött hozzám.

-Úristen!Ez szuper!-fogtam meg a kezét és együtt ugráltunk örömünkben.

-Akkor halljuk most a te történetedet.-mosolygott Nikki.

-Hát,nem fogjátok elhinni,de felvettek a csapatba.-mondtam és közben csillogtak a szemeim.

-Ez nagyon jó hír!-ölelt meg Samantha.Ekkor mindenki tekintete a konyha ajtajára szegeződött.Én is odakaptam a fejem és láttam,hogy Perrie támassza a falat.

-Látom megint együtt a csapat.-mosolygott.

-Te..te tudtál erről?-néztem rá csodálkozva.

-Bizony.Remélem örültél.-kacsintott.

-Istenem!Persze,hogy örültem!Ez életem legszebb napja!-öleltem meg Pezz-t.

-Tegyük még jobbá!-ölelt meg hátulról Louis és puha csókokat adott a vállamra.Felé fordultam és egy hirtelen mozdulattal lesmároltuk egymást.A többiek végignézték ezt a jelenetet és a csókunk után hangos tapsolásba kezdtek.Mi csak elmosolyodtunk és bementünk abba a szobába,ahol Louis előbújt a dobozból.Ott ő szép lassan lefektetett az ágyra és elkezdte széthúzni a pulcsimat.Én addig a csinos nyakkendőjét kezdtem el bontani,majd az ingét gomboltam szét.Végigsimítottam a felsőtestén és a kezemet a nadrágja szélébe akasztottam.Ő levette rólam a pólómat,majd a melltartóm pántját kezdte bontani a vállamról,közben gyengéden csókolgatta a mellkasomat.Óvatosan kikapcsolta a melltartómat és a földre dobta.Így már mind a ketten félmeztelenül voltunk.Egy ideig csak csókolóztunk,majd a nyakamhoz érkezett.Ott elkezdte először csak puhán csókolni,majd egyre durvábban kezdte harapdálni,szívogatni és nyalogatni.A ténykedése közben nyögések hagyták el a számat.Egyszer fogta magát és szép lassan lehúzta rólam a nadrágomat,amivel együtt a rózsaszín csipke bugyi is ment.Én úgy gondoltam,ha már rajtam sincs,ruha,akkor rajta se legyen.Kicsatoltam a nadrágja övét,majd a gombokat is szétszedtem,levette a nadrágját én pedig a bokszerén keresztül a férfiasságát simogattam.

-Te Jenn..hol tanultad ezt a kézmozgást?-kérdezte nyögdécselve.

-Nem tanultam.Ez saját technika.-mondtam,majd letérdeltem elé és lassan lehúztam róla az alsónadrágot.Ekkor elkezdett remegni a kezem,mivel soha életemben nem elégítettem még ki senkit.

-Nyugodj meg.Csak szép lassan.-suttogta és kezét a merevedésére tette.Lassan,elkezdtem föl-le húzogatni rajta a kezemet.Végül vettem a bátorságot és elkezdtem nyalogatni,majd teljesen a számba vettem.Miközben húzogattam a kezem,nyaldostam is.Louis egyszer felszisszent.Én gyorsan abbahagytam mindent és kezemet a hátam mögé tettem.

-Bocsii.-néztem a szemébe.

-Semmi baj.Folytasd csak.Csak a fogaidat mellőzd.-mosolygott és simogatta a hajam.Kicsit bátrabban megint hozzákezdtem az előző tevékenységemhez.Amikor Louis egy nagyot nyögött,kivettem a számból és elengedtem.Pár másodperc múlva fehéres folyadék lövellt ki az erekciójából.Felfektetett az ágyra és a lábaim közé furakodott.Két ujjával kezdett kényeztetni,majd a szájával.Amikor már nem bírtam magammal,egy párnát fogam az arcomhoz,hogy elfojtsam a sikoltásomat.

-Lazulj el.-suttogta.Megpróbáltam úgy tenni,ahogy mondta,amíg ő a nadrágja zsebéből előhúzott egy kis négyzet alakú ezüst papírt.A fogával letépte a tetejét és a gumit ráhúzta a "szerszámára".Végül visszatért hozzám.A szívem majdnem kiugrott a helyéről.Ő a két combomat elkezdte simogatni,majd a férfiassága hegyével elkezdte izgatni a csiklómat.Én erős bicepszeit simogattam és így próbáltam ellazulni.Kezdtem érezni,hogy egyre mélyebbre furakszik.A mérete miatt felsikoltottam.

-S..sajnálom.Nem akartam,hogy fájjon.Próbálj meg jobban ellazulni.-mondta,majd megcsókolt.Próbáltam eleget tenni a kérésének.

-Semmi baj.Csináld csak.-suttogtam.Elkezdett lassan mozogni bennem.Kezdtem megszokni a kellemetlen érzést,és már kicsit később jó érzés volt.

-Jó kislány!-mondta és végigsimított a mellemen.Egyre csak gyorsított a tempón és ezzel egyre hangosabb nyögések hagyták el a szánkat.Louisnak köszönhetően a nyögéseimből sikoltások lettek,mert az ujjával izgatta a csiklómat,miközben gyorsan mozgott bennem.Én a hátát karmolásztam és kezdtem úgy érezni,hogy nem bírom sokáig.Louis egyszer csak lassított,majd lökött egyet-kettőt rajtam és egy hatalmas sóhaj hagyta el a száját.Amikor szétváltunk lehúzta az óvszert és kidobta a szobában lévő szemetesbe.Én addig betakartam magam és egyre csak oxigén után kapkodtam,mint valami hal.Louis beljebb gurított az ágyon,majd bebújt mellém.Arcán izzadságcseppek gyöngyöződtek.Közelebb húzódott,majd egy szenvedélyes csókot nyomott az arcomra.

-L..Lou..Louis,én..én nagyon jól éreztem magam.-pihegtem.

-Hidd el kicsim,hogy én is.Gyakrabban csinálhatnánk ezt.-mondta és a homlokomra adott egy puszit.

-Hmm..-hümmögtem és mosolyogtam.

-Nagyon fájt?-simította meg az arcomat.

-Egy kicsit.-mondtam szinte alig hallhatóan.

-Én nem akartam.-éreztem a leheletét a számon.

-Semmi baj Louis.Túléltem.-mosolyogtam,majd megcsókoltam.Ezután mind a ketten csöndben maradtunk.Én apró köröket rajzoltam erős bicepszére,amikkel védelmezően átölelt.Ő a nyakamhoz dörgölőzött úgy,mint egy mackó.

-Ó,Louis.Én annyira szeretlek.suttogtam,majd adtam egy puszit a fejére és elkezdtem simogatni a haját.Ő már nem válaszolt,mert hallottam,hogy halkan horkol.Megnyugtatott.Tudtam,hogy biztonságban vagyok és így én is álomba szenderültem.

.........

Hupsz,egy kicsit megvadult a fantáziám.:)Remélem azért tetszett ez a rész is!Írjatok kommentet!:)