*Samantha szemszöge*
Miután befejeztük a játékot és Louis és Jenn között minden helyre jött,megint jött Paul a felosztásával.Mondjuk fogalmam sincs,hogy miért éppen délben kell neki mondania,de ezt már csak ő tudja.
-Szóval a helyzet a következő.Tovább kell mennünk és a szálloda,ahová menni fogunk az egy kicsit kicsi.Ezért egy szobában hárman lesztek.A probléma az,hogy ennyien nem férünk be a buszba.-vakarta a tarkóját.
-Nem probléma Paul bácsi.Kendallnak van kocsija.-mosolygott rá Lottie bájosan.
-Igen de az öt személyes autó és ők kapásból négyen vannak.Te mondjuk elmész ötödiknek.A mi buszunkba pedig lássuk csak..elférnek nyolcan.-grimaszolt egyet.
-Paul,tudod,hogy ez nekünk nem probléma.Majd a lányok utaznak az ölünkben.Különben meg Josh nincs is itt.Se Kíra.-vigyorgott Harry.
-Tényleg!Ők hol vannak?-nézett ijedten Paul végig a társaságon és megbizonyosodott róla,hogy Josh és Kíra tényleg nincs közöttünk.
-Nyaralnak.Elmentek síelni.-világosította fel Liam.
-Oh ez az szívem.Annyira okos vagy.Télen nyaralnak.-simogatta meg Nikki Liam fejét.
-És én erről miért nem tudok?-kezdett ideges lenni Paul,ezért mi lányok menekülni próbáltunk,de ránk szólt.
-Mi sem tudtunk róla.Senkinek nem mondták el,de csak egy hétre mentek.Nemsokára hazaérnek.Addig meg úgysem lesz koncertünk.-vigyorgott most Louis.
-Igaz.De ha hazajönnek,lesz hozzájuk egy-két keresetlen szavam.-morgott magában.-Na de akkor lássuk a felosztást.-kezdte volna el,de Miley belevágott.
-Csak közlöm,hogy én ma megyek vissza Amerikába,úgyhogy engem ne is számolj bele.-vigyorgott.
-De miért mész?-néztem rá boci szemekkel,mert eléggé megkedveltem.
-Nyugi Sam.Tartjuk a kapcsolatot.-kacsintott rám,majd tovább hallgattuk Pault.
-Szóval egy szobában lesz..Samantha,Niall és Louis.Aztán Jenny,Blair és Liam.Harry,Lottie és Zayn,Nikki,Debby és Logan.James,Kendall és Ruth.Végül pedig Carlos,Doniya és én.Van valakinek kérdése?-mosolygott ránk és úgy remélte,hogy senkinek nem lesz,de tévedett.
-Nekem van!Miért van az,hogy Niall és Samantha egy szobában lehetnek?Nekünk miért nem lehet?-nézett rá morcosan Nikki.
-Ezt nem hallottam meg.Na indulás pakolni!-erre a mondatra mindenki elment a saját szobájába pakolászni.Egyszer éreztem,hogy valaki megölel hátulról és felemel.Tudtam,hogy Niall az,de mégis sikítottam egy hatalmasat.-Hülye!Megijesztettél!-vágtam be a durcit,miután kedves párom letett.
-Sajnálom na!De nem szuper,hogy egy szobában lehetünk?-csillogott a szeme,közben vállamat simogatta.
-De nagyon szuper.Most pakoljunk oké?-tértem vissza a bőröndhöz.
-Dehogy haragszok.Mégis mi okom lenne rá?-álltam fel és nyaka köré fontam a kezem.
-Hát nem tudom.Lehet,hogy valami rosszat csináltam?-mosolygott rám.
-Nem csináltál semmi rosszat,de még együtt csinálhatunk.-kacsintottam rá,majd lefektettem az ágyra és úgy csókolgattam.
-Khm..semmit nem akarok megzavarni,de indulunk és már csak rátok várunk.-állt az ajtóban Louis mosolyogva.
-Ja oké.Megyünk.-fogtam meg a bőröndömet,magamra kaptam egy pulcsit és lementem a lépcsőn.Beültünk a turné buszba és elmentünk a következő szállodánkhoz.Ott berendezkedtünk és Niall fotózós kedvében volt,ezért elkezdett minket fényképezgetni.
-Niall fejezd már be!-veszekedtem rá,de semmi értelme nem volt.
-Ugyan már szívem!Pizsamában is ugyanolyan szép vagy,mint ruhában.-bújt oda hozzám,majd kaptam egy csókot.
-Hiába hízelegsz.Akkor sem fogom hagyni magam.-nyújtottam rá a nyelvem.
-Figyeljetek csak!Az egyik haverom meghívott minket egy buliba.Most kezdődik majd.-mondta vigyorogva Louis.
-Nemár!Tényleg?-kérdeztem izgatottan.
-Halál komolyan.Na benne vagytok?-vigyorgott.
-Louiis!Ilyen kérdést..Még szép,hogy benne vagyunk.-pattantam ki az ágyból.Gyorsan a sminkes dobozomhoz mentem és elkezdtem pingálni magam.Amikor végre készen volt a sminkem,odaugrottam a ruhás szekrényhez,amiből Niall ruhái szinte rám borultak.
-Te mit keresel?-nevettek ki a fiúk.
-A ruhámat csak nem értem,hogy tudod,hogy nekem egy egész szekrény kell CSAK ruháknak.Légyszíves keress a tiéidnek máshol helyet.-löktem arrébb a ruha kupacot.
-Na de édes!Nincs több szekrény a szobában.Mégis hová tegyem a ruháimat?-nézett rám kölyök kutya szemekkel.
-Nem érdekeel!Ahová Louis.-néztem Louisra,aki az ágy alatt tartotta a ruháit.-Na jó mégsem.Majd ha visszajöttünk megcsináljuk,de most készülődjünk.-vettem ki a piros ruhámat a szekrényből.
-Hűha!Csinos ruha!-kacsintott rám Louis.
-Áh tudom.Niall vette nekem.-mentem oda páromhoz és egy hatalmas puszit adtam az arcára.-Jól is áll rajtad.Mutasd csak meg Louisnak is.-kacsintott rám Niall.
-Rendben,de előbb távozzatok a szobából vagy forduljatok el.-parancsoltam rájuk.Ők engedelmesen a szoba egyik sarkába álltak és olyan fejet vágtak,mint az ovisok,akik rosszat csináltak és büntetésből a sarokba állították őket.Gyorsan magamra kaptam a ruhát,felvettem a kb 10 cm-es fekete magassarkúmat és egy kis táskát kerestem,amiben elférnek a fontos tárgyak,mint például púder,szempillaspirál,rúzs,telefon és egyéb kacatok.
-Louis!Ezt nézd!-fordultak meg a fiúk és szemük csillogott.
-Mi van?-néztem rájuk értetlenül.
-Gyönyörű vagy!-jött közelebb Niall,majd megfogta a derekamat és megcsókolt.
-Köszönöm,de siessetek,mert el fogunk késni.-mosolyogtam rájuk.Gyorsan felöltöztek,belőtték a sérójukat,majd halkan elindultunk lefelé a lépcsőn.Én addig le is vettem a cipőmet,amíg a lépcsőn megyünk,hogy senki ne ébredjen fel.Majd amikor kiértünk az ajtón visszavettem és így mentünk tovább a buli helyszínéig.Amikor odaértünk a házigazda mosolyogva mért végig minket,majd beengedett.Niall és én egyből a bárhoz mentünk.Na persze én nem sűrűn alkoholizálok,de utoljára alkoholt körülbelül másfél éve ittam,így gondoltam egy kis koktél nem árthat.Amint kihozták az innivalónkat és belekortyoltunk egyet-kettőt,Louis jött oda,hogy menjünk táncolni vele.Mi az első szóra ugrottunk.A táncot úgy lehet elképzelni,hogy magassarkúban nem igen ugrálok,így a két fiú körbevett.Louis mögöttem állt,Niall pedig előttem.Irtó jó zenék voltak,így alig akartuk abbahagyni a táncolást.Amikor már kellőképpen kifáradtunk,visszaültünk a bárba.Ezúttal már Louis is csatlakozott hozzánk.Rendeltünk pár ütős italt.Én körülbelül annyira emlékszem,hogy elkezdtem flörtölni Louisszal.Persze nem akartam csak hát olyan helyesnek tűnt.Na jó nem csak tűnt.Tény,hogy Louis tényleg rettentően helyes.Jenny nagyon szerencsés lány,hogy Louis őt választotta.Persze Niallre sem panaszkodom,sőt nekem ő az álompasim.De most valahogy Louisal jobban elvoltam.Ezután teljesen elsötétült minden.
*Blair szemszöge*
Este hangokat hallottam és beszélgetést.Olyan volt,mint Louis és Samantha.Ezért elindultam a szobájuk felé,de félúton meggondoltam magam és úgy gondoltam,hogy majd akkor kérdezek ha felébredtek.Így visszabújtam a még mindig szunyókáló Zayn mellé.Tudniillik éjszaka átszöktem hozzá.
-Hol voltál?-morogta reggeli rekedtes hangján.
-Mi?Ja,hát sehol csak megnéztem valamit.-simogattam meg enyhén borostás arcát.
-Oké.Blair mondhatok valamit?-kérdezte még mindig csukott szemmel.
-Persze Zayn.-mondtam halkan.
-Szeretlek.-ölelt magához,majd visszaaludt.
-Én is.-suttogtam,majd egy puszit adtam a szája,amitől elmosolyodott.Miközben itt feküdtünk,elgondolkodtam azon,hogy én igazából mennyire szerencsés is vagyok.Egy világsztár felesége leszek egy hónap múlva.Álmomban sem gondoltam volna ezt.Tulajdonképpen még a szüleimnek nem mondtam el az eljegyzést,de tervben van.Leginkább most Debby miatt aggódok.Mostanában annyira furcsa.Nagyon szótlan és egész nap szinte ki sem mozdul a szobájukból.A múltkor mondjuk éppen reggelit készítettünk,amikor elájult.Szerencsére csak mi ketten voltunk a házban.Amikor magához tért,megkért,hogy ne mondjam el Harrynek.Megígértem neki,hogy egyenlőre tartom a számat,de ő ígérje meg azt,hogy elmegy a dokihoz.Amint ezen gondolkodtam,hallottam,hogy valaki szalad a mosdó felé.Szép lassan kimásztam Zayn karjaiból,anélkül,hogy felébresztettem volna.Elindultam a mosdó felé és bekopogtam.
-Hahó!Minden oké?-kérdeztem anélkül,hogy tudtam volna egyáltalán ki is van bent.Nem jött válasz.Gondoltam benyitok.Ekkor megláttam Debbyt,amint a mosdókagylónak támaszkodva nézi magát a tükörben,közben pólója fel van húzva a hasán.
-Debby!Valami baj van?-néztem rá aggodalmasan.
-Attól tartok,hogy van.-fordult felém könnyes szemekkel.
-De mégis mi?Nekem elmondhatod!-léptem oda hozzá és átöleltem.
-Tudod,mostanában nagyon rosszul éreztem magam és amit ettem,hát rendszeresen ki is jött belőlem.-kezdte el mesélni.
-Ne folytasd.-mondtam neki,majd kirohantam a mosdóból és egyenesen be a szobámba.Ott elkezdtem keresgélni az intim dolgok között és egy gyors terhességi tesztet vettem ki.Zayn elkezdett mozgolódni,de most jelen pillanatban nem érdekelt.Visszarohantam Debbyhez és odaadtam neki.Majd visszamentem a szobánkba,hogy megnézzem,Zaynt felébresztettem-e.Sajnálatos módon igen,így elkezdtem puszikat adogatni neki és simogatni az arcát és a hasát.Meg kellett győznöm,hogy aludjon vissza,mert semmiképpen nem tudhat erről a dologról.Senki nem tudhat erről.Amikor sikeresen visszaaltattam,bementem Debbyhez a fürdőbe.
-Na mi a helyzet?-néztem rá kíváncsian.
-Pozitív..-mondta halkan,de a hangjában ijedtség is volt bőven.
-Jól van nyugodj meg.Most szépen felébresztjük Harryt és elmondjuk neki ezt az egészet.-öleltem át és ki akartam kísérni.
-Nem!Nem tudhatja meg!Most még nem!Lehet,hogy félrenéztem.-rántotta ki magát a karomból.
-Debby értsd meg,Harrynek meg kell tudnia.Nem titkolhatod előle.-kezdtem el vitázni vele.
-Mit kell megtudnom és mit nem titkolhat el előlem?-hallottam egy férfi hangot a hátam mögül.Debby megszeppenve nézett párjára,aki ott állt az ajtóban.
-Harry.Izé..mi csak....-kezdtem el magyarázkodni,de semmi jó okot nem tudtam hirtelen kitalálni.
...........................
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése