49.fejezet - Hová megyünk?*

*Nikki szemszöge*
Amikor Liam és én haza értünk Paultól a családtagjaink még nálunk maradtak.Én a tesóival beszélgettem elég sokat,anyu és apu pedig Liam szüleivel.Elég jól kijöttek egymással,aminek mi nagyon örültünk.Liam Kristennel nevetgélt.Elég késő lehetett már,amikor a rokonság távozott.Én azt hittem,hogy nálunk alszanak,mint ahogy Jennyéknél is.Úgy éreztem,hogy Liam titkol előlem valamit.Amikor a vendégek elmentek én elmentem fürödni.Beültem a kádba,amit már teleengedtem forró vízzel és tele nyomtam habtusfürdővel.Amikor beleültem elmerültem a habokban és mivel elég fáradt voltam,elaludtam.Álmomban egy bevásárló központban voltunk,ahol a húsoknál hozteszkedtünk Jennyvel.Álmomban nem ismertük ennyire a fiúkat.Amikor odajöttek mi lefényképezkedtünk velük.A háttérben pedig ott voltak a kolbászok,szalámik meg ilyesmik.Elég vicces volt.Ez után még mindig egy bevásárló központban voltunk,de itt azédességeknél voltunk.Jenny vásárolt itt valamit,amikor egy fiú ismerősünk oda jött,elkezdett táncolni,majd felkapta Jennyt és elszaladt vele.Az álmok birodalmából egy jól ismert,kedves,megnyugtató férfi hang hívott ki.Én őrült módjára kezdtem el tapogatózni,míg végül megtaláltam egy testrészét,azt hiszem az arca volt.Egyre lejjebb csúsztattam a kezem,amikor a hasánál jártam,megfogta a kezemet.Én kirántottam a fogásából a kezem és a fal felé fordultam duzzogva.
-Nikki ébresztő.Kelj fel és öltözz fel.Niallék nem fognak megvárni!-éreztem friss lehelletét a nyakamon.
-Miért,mi is Írországba megyünk?-kérdeztem nyűgösen.Közben nyújtózkodtam és közben azon gondolkodtam,hogy mikor jöhettem be a fürdőszobából.
-Dehogy!Csak együtt megyünk a reptérre.Mi másik gépre szállunk.-mosolygott.Legalábbis azt hiszem,hogy mosolygott,mivel a szemem nem voltam hajlandó kinyitni,így nem láthattam.
-Hova?Jaj Liam semmi kedvem fölkelni.-nyüszítettem,közben Liamhez bújtam.
-Pedig muszáj leszel,mert különben elviszlep pizsamástól.Ja,egyébként ugye nem nőtt uszonyod,se pikkelyeid?-nevette el magát.
-Miért nőtt volna?-nyitottam ki a szemem és néztem rá unottan.
-Mert este elaludtál a kádban,ha nem megyek be akkor ott alszol.-kacsintott,majd felült és kiment a szobából.Én még utánanéztem és megcsodálltam helyes fenekét,a vállait,a hátát szóval mindent ami látszott belőle.Ezután elgondolkodtam azon,amit mondott.Te jó ég!Én fürödtem és elaludtam és ő hozott fel,de én pizsamában vagyok!Nem pizsamástól mentem bele a vízbe..Ezek szerint ő látott engem..meztelenül.Fájdalmasan a homlokomra csaptam majd visszaestem az ágyba,arcomhoz fogtam egy párnát és bele nyögtem.Ekkor egy elég nagy súlyt éreztem a hasamon.Elvettem az arcom elől a párnát és megnéztem azt a kedves teremtést aki korán reggel rám ugrott.Egy ideig csak pislogtam,majd kaptam egy csókot,illetve egy nyalást.Jessica a kutyusunk volt az.Előszeretettel elkezdett játszani a takarómmal.
-Jess add vissza!-szóltam rá,de mint aki süket,meg se hallotta csak ment és húzta a meleg takarót én pedig kergettem a cuki rózsaszín pizsamámban.
-Jessica!Add vissza!Az az enyém és nincs jogod ahhoz,hogy elvedd az én tulajdonomat.Jaj,hogy lehet valaki ilyen nagyot halló?Föl foglak jelenteni lopásért.Engedd el!-kaptam el a takaró végét és húzni kezdtem,de ő ezt játéknak vélte,így ő is húzta.Ekkor hallottam,hogy valami leesik és nagy csörömpöléssel eltörik.A fejemhez kaptam,elengedtem a takarót és kiszaladtam a konyhába.Liam ott guggolt a földön és szedte az összetört tányér darabjait.
-Mit csinálsz?Nincs semmi bajod ugye?-vettem ki a kezéböl a tányér darabjait.
-Én jól vagyok,de a kedvenc tányérod..reggelit akartam csinálni,de véletlenül kicsúszott ez a kezemből és eltörött.Én...sajnálom.-hajtotta le szomorúan a fejét.
-Ez csak egy tányér.Tudod,fogyó eszköz.-fogtam meg a vállát és rámosolyogtam.-Menj,hozd ide a seprűt,de vigyázz bele ne lépj egy szilánkba.-utasítottam,közben szedten a tányér darabjait.Egy darab beleállt az ujjamba,de nem tudtam kiszedni.Amikor Liam visszajött,ránéztem könnyektől csillogó szemekkel és megmutattam neki az ujjamat.
-Belement a szilánk.Gyere,elviszlek az orvoshoz.-fogta meg a másik kezem és az ajtó felé indultunk.A folyosón összefutottunk Justinnal és Jennyvel.
-Basszus Nikki,mit csináltál?-szaladt hozzám Jenny és nézte a vérző ujjamat.
-Üveg szilánk.-mondtam halkan és mentem Liam után.A recepciónál ott ült Alice.Liam gyorsan elhadarta neki,hogy mi történt,majd kimentünk,beültünk az ott álló taxiba és elindultunk a kórház felé.Útközben azon gondolkodtam,hogy Jenny és Justin már tegnap is szemeztek egymással,ma meg már együtt sétálnak.Vajon tud erről Louis?Közben megérkeztünk úti célunkhoz kiszálltunk és bementünk a kórházba,persze én még mindig pizsiben voltam.Pont összefutottunk egy orvosnak kinéző nőcivel.
-Ömm...jó napot!Maga ugye orvos?-nézett rá Liam boci szemekkel.
-Ápoló nő vagyok.Segíthetek valamiben?-fordult felénk teljes testtel és mosolygott.
-Igen.A barátnőm kezébe elég mélyen belement egy üvegszilánk.Egy NAGY üvegszilánk.Segítene?-mutatott az ujjamra,amit már alig éreztem.
-Persze.Jöjjenek csak.-azzal elindultunk egy rendelő szerű szobába.Ott leültetett és elkezdte vizsgálni az ujjamat.Liam ott ült mellettem és bár tudtam,hogy nem igazán bírja a sebek látványát,most annyira érdekelte,hogy mi lesz velem,hogy szinte elszorította a vérkeringést a szabad kezemben,amit fogott.
-Liam,egy kicsit elengedheted a kezemet,hidd el itt fogok maradni a földön,nem repülök el,de így nem marad kezem.-mondtam neki kicsit viccesen.
-Bocs.Egyébként nagyon fáj?Basszus ez az én hibám.-emelte arcához a még ép kezemet és megpuszilta.
-Jaj Liam annyira hülye vagy.Hidd el én is törtem már össze tányért.Egyébként nem fáj,mert itt vagy velem.-adtam a szájára egy puszit.A nővér mosolyogva nézett minket,miközben kiszedte a szilánkot a kezemből.
-Ha nem tévedek,te Liam Payne vagy ugye?-nézett Liamre mosolyogva.
-Ööö..igen az vagyok.Miért?-kíváncsiskodott.Ilyenkor olyan cuki volt.
-A lányom imádja a bandátokat.De akkor biztosan ismered Niall Horant is.Ugye?-kérdezte,amiből már Liammel tudtuk,hogy azt akarja,hogy szerezzen autogramot a lányának Nialltől.
-Igen és persze szerezhetek autogramot névre szólót.-állt fel mellőlem Liam,mint aki menni készül,pedig még be sem volt kötve a sebem.
-Igazán?Azt nagyon megköszönném.-mosolygott ránk kedvesen.Liam előkotorta a telefonját a zsebéből és elkezdett hívni valakit.A nővér és én is kíváncsian figyeltük.
-Szia Niall.Csak annyit akarok,hogy a kórházba gyertek,mivel itt vagyunk Nikkivel.Reggel történt egy kis baleset.Nyugi nem súlyos.Alicetől kérd el a szobakulcsunkat és hozd el a bőröndünket.-mondta Liam mosolyogva.A nővér szeme felcsillant és azt hittem,hogy föl löki Liamet,úgy oda szaladt és megölelte.Hát igen,fontosabb az az autogram,mint az én sebem.
-Rendben.Louis és Harry azt mondták,hogy kivisznek minket,úgyhogy majd ők is jönnek.-mondta Niall.Nem volt kihangosítva a telefon,de mintha átvette volna Louis stílusát olyan hangosan beszélt.
-Hahó,mi lesz a sebemmel,vagy hagytok itt meghalni?-jeleztem,mert már nem akartam az ujjamat így látni.A nővér visszaült,fertőtlenítette az ujjamat,majd bekötötte.Gyorsan felálltam és köszönés nélkül kiviharzottam az ajtón.Út közben majdnem karamboloztam egy doktor bácsival,aki elég helyes volt,így vissza is néztem.Amikor kiértem a kórházból már Niall és a többiek ott voltak.Louis elfordult s azt hiszem nevetett.
-Szia pizsamás banán.Te mikor akarsz átöltözni?-lépett oda hozzám Niall.
-Hagyjál békén jó?-vágtam be a durcit és odamentem Samanthához.
-Szia Nikki.Téged mi lelt?-mosolygott rám,valószínűleg ő is a pizsamám miatt.
-Jaj hagyjuk.Liam reggel leejtett egy tányért és amikor szedtem föl,beleállt a kezembe egy üvegszilánk.Jessicát is elhoztátok?-néztem szét,de a kutyusunkat nem láttam.
-Igen.Blair és Zayn vigyáznak rá.Már ha tudnak.-nevette el magát.Én odasétáltam Louishoz,aki már lenyugodott,de amikor meglátott megint elkezdte a nevetést.
-Oké Louis,nevess csak ki.Egyébként te tudsz arról,hogy Jenny és Justin reggel együtt sétálgattak?-kérdeztem meg tőle,mivel ez még mindig bökte a csőrömet.
-Mi?Nem.De mondjuk este Justin nálunk aludt és elég sokáig ébren voltak.Te tudsz valamit amit én nem?-fogta meg a vállaimat és nézett a szemembe most már komolyan.
-Nem.De én nem akartam bekavarni,csak gondoltam megkérdezem.Egyébként hová is megyünk?Úgy értem én és Liam.-karoltam Louisba és néztem rá bájosan,hátha így elárulja.
-Jótól kérdezed.De várj!Tudom.Szerintem Niallel és Samanthával mentek Írországba,ahol megkeresitek a szivárvány végét,elhozzátok a katlan pénz,felültök egy csillámpóni hátára és hazarepültök.-villantotta Louis a tökéletes mosolyát és rántotta meg a vállát.Én reménytelen képet vágtam és megveregettem a hasát.
-Igen Louis,a fantáziád semmit nem változott.De most gyere,mert autogramot kell adnotok.-indultam el Liam és az ápolónő felé,közben Louis kezét fogtam.
-Úristen!Ezt nem hiszem el!-sikított az ápoló.A fiúk csak mosolyogtak és aláírást adtak.Ezután Zayn,Blair,Samantha és Niall beültek Louis kocsijába,Liam és én pedig a Harryébe.Amikor kivittek minket a repülőtérre éppen időben értünk oda,vagyis még nem szállt fel a gépünk.Három irányba szaladtunk,Harry és Louis pedig integettek.Amikor a gépre értünk én gyorsan elmentem a mosdóba átöltözni.A kis kézi táskámban volt egy elég rövid rózsaszín szoknya és egy feszülős fehér top és egy magassarkú.Amikor kitipegtem leültem Liam mellé.Mivel én akartam az ablak mellett ülni és az belül volt,át kellett másznom Liamen.Leültem,bekapcsoltam az övemet és kinéztem az ablakon.Amikor akartam kérdezni Liamtől valamit,odafordultam és az orrunk összeért.
-Basszus te mit nézel?A szívbajt hozod ám!-kiáltottam rá,mire ő lesütötte a szemét és elpirult.
-Olyan gyönyörű vagy.Mellesleg nagyon tetszik ez a ruha.-mosolygott rám olyan mosollyal amit még nem láttam.
-Mi?Ja,hogy ez?Hát ez nem az enyém.Blair adta kölcsön,mert nem lett volna időm a bőröndből kivenni a cuccokat.Tetszik?-néztem végig magamon,majd éreztem Liam kezét a combomon.Elkezdte simogatni a lábamat.Én megpusziltam és ekkor felszállt a gép.Mivel elkezdtem fázni,elkezdtem kutatni a táskámban,mivel Blair adott egy zokni félét,ami egész hosszú volt,de tökéletesen illett a ruhámhoz.Megtaláltam,felhúztam és néztem ki az ablakon.Ahogy a felhők fölött szálltunk,Liam megfogta a kezem és megcsókolt.
-Liam,egyébként hová megyünk?-tettem fel neki ezt a kérdést ma már sokadjára,de eddig nem kaptam rá normális választ,és ez kezdett idegesíteni.
-Párizsba,Disneyladbe.-mosolygott rám az ő természetfeletti,szexi,bájos mosolyával,amitől egészen melegem lett.
-Jézusom Liam!Komolyan?Úristen!Annyira szeretlek!-visítottam,és persze mindenki minket nézett,már aki látott,de engem ez akkor,ott nem érdekelt.Liam nyakába borultam és nem akartam elengedni őt.
-Shh.Nikki csöndesebben.Én is szeretlek,de ezt majd ott megbeszéljük rendben?-simogatta meg a hajamat.Elengedtem és egész izgatott voltam.Egész úton be nem állt a szám.Egyfolytában arról beszéltem,hogy majd mit fogunk ott csinálni.Aztán mikor kifogytam a mondanivalóból egy barna hajú fiatal csajszi jött oda,hogy kérünk-e valamit enni vagy inni.Mind a ketten kértünk narancslevet és egy táblacsokit.A hátrelévő út alatt megettük a csokit.Amikor leszálltunk a reptéren egy szőke csajszi és egy magas barna hajú pasi állt.Mind a kettőjük kezében egy tábla rajta a 'Liam Payne &Nikki Stewart' felirat.odamentünk hozzájuk és megkértük,hogy vezessenek el minket a szállodánkhoz.Ők odavezettek,ami nem volt messze Disneylandtől.Amikor felértünk,lepakoltunk és elindultunk az említett hely felé.Jessicát is vittük.Annyira izgatott voltam,hogy teljesen megfeledkeztem a reggel történt balesetről.