2013. január 17., csütörtök

53.fejezet - Gyűlöllek!*

*Harry szemszöge*
Szilveszter este egy kicsit többet ittam a kelleténél.Na jó nem kicsit többet,nagyon.Amikor lassúzni kellett odamentem Jennyhez és táncoltam vele.Késztetést éreztem,hogy a derekáról egy kicsit lejjebb csúsztassam a kezem.Ő elég érdekesen nézett rám,de megkértem,hogy jöjjön fel velem a hálóba.Ne tessék félre érteni,semmi rossz szándékom nem volt,csak nagyon álmos lettem.Amikor felértünk,megkértem,hogy simogassa kicsit a hátam,mert attól megnyugszok.Hát mondjuk addig is tök nyugodt voltam,de na biztos nem csak én imádom ezt.Ő teljesítette a kívánságomat és én elaludtam.Azt hiszem,hogy ő is.Egyszer arra riadtam fel,hogy kicsapódik az ajtó és körülbelül 30 vagy annál több ember zúdul be rajta és van akinek egy üveg pezsgő,van akinek csak egy pohár vagy trombita van a kezében.Zavartan néztem őket,amíg észhez tértem,hogy a legtöbbjüket ismerem.Ott volt Nikki,Liam,Louis,Debby,Samantha,Niall,Kíra,Josh,Blair,Zayn,Holly,Bobby,Rocky,Aaron,Ronette,Eric,Elena Jeremy,Justin,Taylor,Miley,Demi,Lottie,Kendall,Logan,James,Carlos,Edward,John,Greg,Avril,Kristen,Blake,Selena,Doniya,Cher,Kiowa,Kellan,Leighton és az én drága nővérem,Gemma is.Meg még volt ott egy ismeretlen alak,aki fogalmam sem volt,hogy hogy kerülhetett oda.Hát a többség rajtam ugrált,ami fantasztikus érzés volt.
-Vissaszámlálás!10!-kiabált Louis,majd kipattantam az ágyból és elkezdtem én is velük együtt számolni.
-9!..8!..7!..6!..5!..4!..3!..2!!..1!!! Boldog Új Éveet!-kiabáltuk egyszerre,majd lementünk a földszintre és tovább folytattuk a bulizást.Egy idő után miden kiesett és már csak arra emlékszek,hogy felébredek,kinyitom a szemem és meglátom magam mellett Debbyt.Ő még aludt és én megsimogattam az arcát,majd kimásztam az ágyból és lementem a konyhába.A konyhaasztalon Niall feküdt és aludt.Jellemző..Ittam egy pohár vizet,majd bementem a nappaliba,ahol Liam,Nikki,Avril,Kristen,Taylor és Kendall aludtak.Az előszobába is benéztem,ahol ugyancsak aludtak páran,név szerint Greg,Samantha,Selena,Doniya,Gemma,Eric és Elena.Érdekelt,hogy a többiek hol vannak így benéztem a fürdőbe is,ahol a kádban feküdt Kiowa Cher társaságában,a szőnyegen pedigKellan.A mosógépen aludt John Blake hátán.A vendégszobában volt Leighton,Zayn,Blair,Miley,Logan,James,Carlos és az idegen fiú.Kinéztem a medencéhez is,ami fedett volt.A medencében volt egy úszógumi,abban feküdt Kíra.A matracon pedig Josh.A nagy matracon aludt Aaronrajta pedig Ronette.A medence szélén Aludt Holly,Bobby és Rocky és Jeremy.Felmentem a másik hálóba,ahol nyakig be volt takarva pár ember.Odamentem és lehúztam róluk a takarót.Amikor megláttam a személyeket,majdnem hanyatt vágódtam.Jenny aludt középen,mellette Justin és Louis.Az ágy alatt pedig Edward aludt.Jenny elkezdte rebegtetni a szempilláit,majd kinyitotta a szemét.Amikor meglátott engem,megijedt és magára húzta a takarót,majd lenézett az egyik és a másik oldalára.Hosszasan bámulta Justint,majd elsikította magát.A szobában lévő összes ember felébredt,sőt még a szomszéd szoba béli Debby és a nappaliban szunyókálóak is.Louis annyira megijedt,hogy leesett az ágyról és a vállát az ágy mellett lévő éjjeli szekrény sarkába ütötte.
-Jenny mi bajod van?-kérdezte tőle morcosan,közben a sajgó vállát tapogatta.
-Én..én..vele aludtam!-mutatott Justinra,aki valószínűleg azt sem tudta,hogy hol van.
-És ezért kellett felordítani mindenkit?-nyögte az ágy alatt bujdosó Edward.
-Sajnálom,de megijedtem.-hajtotta le Jenny a fejét megbánóan.Addigra már a nappaliban vendégeskedők is felrohantak a szobába és az ajtóba tömörültek.
-Szerintem nem baj,hogy felkeltünk,mert már délután 3 óra van és elég nagy a rendetlenség.Ha Paul hazajön,már pedig azt mondta,hogy 4-re jön,akkor mindenkit hazaküld.-világosított fel minket Kendall.Mindenki elkezdett rohangálni és amit tudott helyrehozott.Erről a Reszkessetek betörők jutott eszembe.Ugyanaz a rohangálás,kapkodás.Én csak nyugodtan visszamentem abba a szobába,ahol Debbyvel aludtam és néztem ki az ablakon.Odakint már olvadt a hó.Egyszer egy ötlet futott át az agyamon.Gyorsan felöltöztem,majd lementem és elindultam az úti célom felé.
-Harry!Te meg hová mész?-kiáltott utánam Debby az ajtóból.Egy póló volt rajta,ami az enyém volt,így körülbelül a térdéig ért.
-Majd jövök!Sietek!-mosolyogtam rá,majd küldtem neki egy puszit.Még sokáig ott állhatott,mivel hallottam,amikor becsapja az ajtót.Út közben találkoztam egy csapat lánnyal,akik autogramot kértek tőlem.
-Harry!Szeretelk!-mondta az egyik.
-Köszönöm.-mondtam halkan,majd tovább akartam menni,amikor éreztem,hogy két kar a derekam köré fonódik.Lassan hátrafordultam és láttam,hogy az egyik lány ölelt meg és sírt.Én felemeltem a fejét és adtam az arcára egy puszit.
-Ne sírj kérlek!-suttogtam,majd tovább mentem.Egyszer szembe jött velem Paul és a felesége.
-Szia Harry!Hová mész?-érdeklődött Paul.
-Ömm..csak sétálok.Majd nemsokára megyek.-mosolyogtam és mentem tovább.Amikor megérkeztem a tetováló szalon elé,hosszasan álldogáltam előtte,majd bementem.
-Jó napot!-köszöntem,de senki nem válaszolt.Egyszer valahonnan előjött egy tőlem valamivel alacsonyabb pasi és köszönt,eléggé megijedtem.Mármint nem attól,amikor köszönt,hanem,ahogy eljött.
-Szia.Segíthetek?-söpört le a székről néhány láthatatlan porszemet.
-Ömm..azt hiszem igen.Tetoválást szeretnék.A barátnőm nevének kezdőbetűjét.-kezdtem el mutogatni,mintha nem értené.
-Rendben.Foglalj helyet.Hogy hívják a barátnődet?-húzta fel a kezére a gumi kesztyűjét.
-Debby.Tudna mutatni mintákat?-néztem az asztalon heverő újságra,de ő felállt és hozott néhány 'D' betűt.Kétszer végignéztem őket és kiválasztottam a legjobbat.
-Oké.Akkor hová szeretnéd?-kérdezte.
-Én az oldalamra gondoltam.-húztam végig a kezem a bal oldalamon.
-Szerintem az jó is lenne ott.Akkor vedd le a pólódat és kezdem.-ülte le és fogta meg a tűt.Én levettem a pólómat és elhelyezkedtem kényelmesen.Alig,hogy elkezdte két ismerős arc jött be a szalonba.
-Te Nate!Ez nem a Debby pasija?-nézett Dan idiótán Natere,aki helyeslőn bólogatott,majd rám vigyorgott.
-Csá Harry!Hogy vagy haver?-jött oda hozzám,mintha olyan jóba lennénk.
-Helló.Öhm megvagyok kösz,de nem igazán vagyok a haverod.Mellesleg ti mi a halált kerestek itt?-vettem át a stílusát és kérdeztem vissza.
-Nem mindegy?Egyébként meg Jennyt jöttünk látogatni.Biztos hiányzunk már neki és az anyja mondta,hogy jelenleg itt van.
-Hát amint látod itt nincs.Szóval egész nyugodtan haza is mehettek.-néztem rá gyilkos tekintettel.Aki a tetoválást csinálta néha rám,vagy a fiúkra nézett.
-De itt lesz.-hajolt közel hozzám Nate,én pedig már ütöttem volna,amikor kinyílt az ajtó és Jenny lépett be rajta,kezében pedig Laris 'mosolygott' rám.
-Szia Harry.Te mit csinálsz itt?-jött oda hozzám és amint meglátta,hogy tetoválást csináltatok a homlokára csapott.-Basszus ez hülye kérdés volt.-nevette el magát,majd közelebb hajolt hozzám és adott az arcomra egy puszit,amit én viszonoztam.
-Szia Jenny.Ha már úgyis itt vagy,megvárhatnál.-mosolyogtam és az egyik kezemmel megsimogattam Laris fejét,aki a kezem után kapott,de nem érte el.
-Szia Jenny!Reméltük,hogy eljössz.-ölelte át Jenny derekát Nate.Jenny erre megpördült és kirántotta magát Nate  karjaiból.
-Sziasztok.És igen eljöttem,de nem tervezek sokáig egy légkörben lenni veletek.-nézett rájuk flegmán,majd rám mosolygott.
-De flegma lettél,amióta ezekkel foglalkozol.-lépett hozzá közelebb Dan,mire Jenny hátrálni kezdett.
-Halljam,tulajdonképpen miért is kellett nekem ide jönni?Egyébként ugye nem baj,hogy behoztam Larist?-nézett a pasira,aki a tetoválásomat csinálta.
-Ugyan,dehogy baj.Amúgy aranyos kutya.-mosolygott rá.
-Szóval azért kellett ide jönnöd,hogy visszagyere velünk.-vigyorgott Dan.
-Várj,várj.Nem értettem tisztán.Hogy elmenjek haza VELETEK?Na köszi nem.Nagyon jól érzem magam Harryékkel és ezerszer jobb társaság,mint ti.-tette a vállamra a kezét.
-Jenny!Itt a telefonom,hívd ide Louist.Kérlek.-súgtam neki és nyomtam a kezébe a telefont.Kikereste a Louis nevet és hívni kezdte.
-Szia szívem!Én vagyok az Jenny.Nem,nem a takarítás elől léptem meg,hanem hogy is mondjam,mindegy gyere ahhoz a tetováló szalonhoz ahol a múltkor voltunk.I..igen most.Renden.Siess.Szia,szeretlek!-beszélgetett valamit Louisszal,amit mi nem hallottunk.Visszaadta a telefonomat én pedig a zsebembe tettem.
-Szóval mikor kezdesz csomagolni?-nézett rá karba tett kézzel Nate.
-Mi?Értsétek már meg,hogy én nem megyek innen sehová!Magán tanuló vagyok és ezt anyum is tudja,szóval menjetek innen,de sürgősen és ne is lássalak titeket soha többé!-fakadt ki Jenny.Én megfogtam a kezét,hogy lenyugtassam,ami egy kicsit hatásos is volt.Ekkor megint nyílt az ajtó és Louis lépett be hatalmas mosollyal az arcán,de az a mosoly gyorsan lehervadt az arcáról,amikor meglátott engem,amint Jenny kezét fogom.
-Végre itt vagy!Dan és Nate ezt mondják,hogy menjek velük haza,de én nem fogok menni!-borult a nyakába.
-Pedig jobban tennéd.-mondta halkan Louis,aminek hallatán én majdnem leestem a székről,Jenny pedig elejtette a kutyust,aki nagyot nyekkent és hozzám szaladt.
-Mi?Hogy érted ezt?-kapaszkodott belé Jenny.
-Értsd meg Jenny!Én ezt nem akarom.Most is Harry kezét markolásztad,akkor Justinnal flörtölgetsz és most ők is itt vannak.Jenny ez így nem kapcsolat.-rántotta ki a kezét Jennyéből.
-Harry kezét azért fogtam,illetve ő fogta az enyémet,mert alig bírtam uralkodni magamon.Justin pedig csak egy barát semmi több,velük pedig nem foglalkozok.-kezdte el magyarázni,de Louist nem érdekelte.
-Tudod mit?Nem érdekel!Gyűlöllek Jenny!Érted?Szóval,most szépen hazatipegsz,összeszeded a cuccaidat és még ma elmész velük.-soha nem láttam még ilyennek Louist,de azt láttam,hogy ezeket nem komolyan mondja.Legalábbis reméltem,hogy nem komolyan mondja.Amikor kész lett a tetkóm,elindultunk haza.Jenny egész úton sírt,Louis ment elől én Jenny mellett Nate és Dan pedig mögöttünk.

*Nikki szemszöge*
Éppen az utolsó szemetet dobtam ki,amikor Paul és a felesége megérkeztek a kisbabájukkal.Minden lány odagyűlt köréjük és néztük az aranyos arcát.Jennynek megcsörrent a telefonja,és amikor felvette egy ideig beszélt valamit,majd elment.Rövid időn belül Louis is ment valahová,majd együtt jöttek vissza,de Jenny nagyon sírt.Kérdeztem Louist,hogy miért sír,de mint aki nem is hallotta volna csak ment előre.Jenny után szaladtam,amikor bementem a szobába,a nagy bőröndje ki volt téve a szoba közepére,a szekrényből pedig dobálta bele a ruhákat.
-Jenny!Hová mész?És miért sírsz?-térdeltem le mellé és fogtam meg a kezét,de ő nem mondott semmit,csak pakolt tovább.Amikor már minden cuccát beletette a bőröndbe,ránézett az éjjeli szekrényen álló képre,amint ő és Louis voltak.Megfogta és ledobta a földre,ami darabokra tört.Lement a lépcsőn és felvette a kabátját és a csizmáját,majd kiment az ajtón.Liam utánament.
-Jenny!Hová mész?Mi a baj?-fogta meg a vállát.
-Louis..Louis elküldött.Azt mondta,hogy utál és,hogy menjek haza.-ölelte át Liamet,aki hátrafordult és az épen fürdőszobából kilépő Louis szemébe nézett.Amikor Jenny meglátta elengedte Liamet és a ház előtt álló taxiba ült.Mindenki kiment az ajtó elé és onnan nézték,ahogy a kocsi elmegy Jennyvel.Én lementem a lépcsőn és odamentem Louishoz.
-Neked milyen bajod van?Most így jobban érzed magad?Jobb,hogy most miattad megint úgy érzi,hogy felesleges a világon?Hát gratulálok Mr.Idióta.És tudod mit?Én is gyűlöllek téged!-kiabáltam vele,majd a falnak löktem,ő pedig kerek szemekkel nézte,amint felmegyek a lépcsőn,majd egy idő után Jennyhez hasonlóan én is nagy bőrönddel jövök le.
-Te hová mész?-nézett rám Liam ijedten.
-Jenny után haza!Mit gondolsz,hogy majd itt fogok maradni azzal,aki a legjobb barátnőmet bántotta?Szeretlek Liam,de nem maradhatok itt.-simogattam meg az arcát és megcsókoltam,majd kiléptem az ajtón.
-Nikki,kérlek ne menj el!Kérlek!Könyörgök!-ölelt magához Liam olyan szorosan,hogy alig kaptam levegőt,közben pedig sírt.
-Liam..de muszáj...itt maradnom melletted.-alakítottam át a mondatot,mert nem akarta,hogy miattam szomorú legyen.
-Igazán itt maradsz?Komolyan?-nézett rám könnyektől csillogó szemével.
-Igen.De csak miattad.-néztem a még mindig falnak dőlt Louisra,aki ebben a pillanatban összeroskadt és sírt.Elena oda szaladt hozzá és kérdezgette,hogy mi a baj,de ő nem válaszolt.Logan ekkor lépett ki a fürdőből és Louisra nézett,majd rám és hozzám szaladt.
-Nikki!Mi történt?Hol van Jen?-kérdezte és elég furcsán néztem rá,mert nagyon régen hallottam,hogy valaki így becézné a barátnőmet.
-Haza ment.Louisnak köszönhetően.-mutattam a földön csücsülő fiúra,aki könnyes szemekkel nézett ránk.
-De mégis mi történt?-nézett rám,olyan szemekkel,mint egy ártatlan kiskutya.
-Louis azt mondta neki,hogy utálja,és hogy menjen haza.-mondta Liam halkan,mire Logan felkapta a kabátját és rohanni kezdett,gyorsan leintett egy taxit és beült.Liam és én még mindig ott álltunk az ajtóban és néztük az egyre távolodó autót.Amikor becsuktuk magunk mögött az ajtót,meglepődve láttuk,hogy sok kíváncsi szempár szegeződik ránk.
-Jenny hazament,Logan pedig utána.-mondta,hogy mindenki hallja,majd felmentem az emeletre és ledőltem az ágyra.Körülbelül tíz percig feküdhettem ott,amikor halk kopogást hallok az ajtón.
-Bújj be!-kiabáltam,majd nyílt az ajtó és Louis lépett be.Kedvem lett volna azt mondani neki,hogy menjen a francba,de úgy nézett rám,hogy semmit nem tudtam szólni.
-Izé..Nikki..-kezdte el a mondókáját,de én félbeszakítottam.
-Először is nem izé Nikki vagyok,hanem csak simán Nikki,másodszor pedig,ha ilyen 'szélsebesen' fogsz beszélni szerintem ülj le mert elfárad a lábad.-mondtam flegmán,majd visszafeküdtem az ágyra.
-Szóval csak azt akartam mondani,hogy én nem akartalak megbántani,de...-hagyta abba,mire én felálltam odamentem elé közel hajoltam az arcához és belekapaszkodtam a pólójába.
-De mi?Szerinted nekem olyan sok kedvem van most beszélgetni?Legszívesebben itt hagynék mindenkit és mennék Jenny után,de nem teszem meg,mert itt van Liam és a barátaim,akik közé te is tartozol.Louis,miért mondtad ezt neki?tudod,hogy milyen.Mindent nagyon komolyan vesz,de ő nagyon szeretett téged,sőt szerintem még most is szeret,de ha egyszer eldobod,nagy a valószínűsége,hogy soha nem fogod visszakapni.Soha.Érted?-kezdtem el magyarázni neki,valamivel lágyabb hangnemben.Ekkor elkezdett sírni megint.
-De most mi van?-fogtam meg mind a kettő kezét,hogy stabilan tartsam.De ő nem válaszolt,csak kirohant a szobából és le a lépcsőn.Én becsuktam az ajtót és visszafeküdtem.Már egy órája feküdhettem,amikor kezdtem álmos lenni,már éppen az álmok birodalma határában jártam,amikor megint kopogtak az ajtón.
-Figyelj Louis!Fáradt vagyok,majd máskor megdumáljuk!-kiabáltam,de még mindig kopogtak.Felálltam és kinyitottam az ajtót.Niall állt előttem és nézett rám hatalmas szemekkel.
-Parancsolsz?-néztem rá érdekesen.
-Ja,öhmm..Jenny hazaért.Csak gondoltam szólok,mert írt az előbb egy SMS-t.Logan is vele van és azt mondta,hogy...-sorolta volna,amikor berántottam az ajtón és leültettem az ágyra.
-Mutasd azt az SMS-t!-kerestem a szememmel a telefonját.
-Tessék.-nyújtotta oda és én úgy kivettem a kezéből,hogy majdnem leesett.Elkezdtem olvasni.
'Szia Niall! A lányoknak nem akartam írni,se Liamnek.Harryvel sem szeretnék beszélni egy ideig,Zayn számát pedig nem tudom,így gondoltam szólok,hogy haza értünk.Logan is velem van.És szólj Nikkinek,Liamnek,Smanthának,Debbynek,Blairnek,Zaynnek,Harrynek és a többieknek,csak Lousnak ne,hogy estefelé kicsit kamerázhatunk.Bízok benne,hogy még találkozunk.Kérlek vigyázz Samanthára és legyél ott mindenki mellett helyettem.Puszi.Jenny. xx'
-És hány óra felé?-kérdeztem a telefontól,mintha tudna válaszolni.
-Szerintem nemsokára fent lesz,szóval szólok a többieknek,te kapcsold be a laptopot.-mondta és már indult is el a többiekért,én pedig megtettem amire kért.Nemsokára már tömve volt a szoba emberekkel.Jenny is nemsokára bejelentkezett és én gyorsan rámentem a kamera gombra.
-Jaj.De sokan vagytok.Amúgy sziasztok!-mosolygott ránk,amit nagyon jó volt látni.
-Szia Jenny!!-köszöntünk neki egyszerre.Ekkor a képbe jött Logan is.
-Sziasztok srácok!-integetett,amire Carlos,Kendall és James egyből vadul hadonászni kezdtek,amit ők integetésnek hívnak.
-Na mi újság?Mi volt a reptéren?-tette fel a kérdést Liam.
-Hát,amint kiértem ugye ott volt Nate és Dan.Harry tudja,hogy mit kerestek ott.Na és nemsokára Logan utánam jött,így hál'Istennek vele kellett mennem.-magyarázta,mi pedig úgy bólogattunk mint azok a kutyák,amik a kocsikba szoktak lenni.
-Na és hogy vagy?-kérdezett Justin.
-Áh szia Jus,nem is láttalak.Amúgy köszi jól,na és ti?-érdeklődött a kedves barátnőnk.
-Hiányzol.Mindenkinek.-nézett szomorúan Kendall.
-Ti is nagyon hiányoztok nekem is és Loggynek is ugye?-kérdezte az unoka bátyját,aki éppen nagyon keresett valamit.
-Igen.Tényleg nagyon hiányoztok.-vonta meg a vállát.
-Akkor miért nem jöttök vissza?-bújt bele Samantha a képernyőbe és nézett boci szemekkel.
-Samantha...nem lehet.-mondta halkan és szeméből könnyek kezdtek folyni.
-De miért?-kérdezte most Debby.
-L...L..Louis!-állt fel és elment.Addig Logannel beszélgettünk.Amikor visszajött ismét kíváncsian néztük.
-Jól vagyok,csak még mindig szeretem és hiányzik.-nézett ránk szomorúan.-Na és Harry!Debbynek tetszett a szőrös pasi alkotása?-nézett cukin Harryre,aki totál elvörösödött.
-Bassz*meg!Elfelejtettem.Akkor majd most!-mondta és elkezdett vetkőzni.
-Jézusom Harry!Mire készülsz?Ugye nem akarsz valami csintalanságot csinálni éppen most?-takarta el a szemét Logan.
-Dehogyis!Debby,ezt érted csináltam.Remélem tetszik.-mosolygott a barátnőjére Harry.
-Áááh úristen Harry!Ez gyönyörű!-sikított Debby.
-Basszus Debby,halkabban!-csitította Kendall.
-Bocsika.-nézett szomorúan.
-Amúgy miért van az a sál a nyakadon?-mutatott a kockás sálra Carlos.
-Hát tudjátok,kicsit megfáztam.-tettetett műköhögést.
-Az olyan,mint Louis sálja.-nézett gyanúsan Lottie.
-Na jó lebuktam.Véletlenül bepakoltam ezt és felvettem,mert érzem rajta az illatát és hát na,legalább ez megmaradt nekem belőle.-mosolygott ránk.
-Te még mindig szereted őt!-visította Elena.
-Persze,hogy szereti!Mit gondoltál miért beszél most veletek?-nevetett Logan,de Jenny befogta a száját.
-Azért,mert azt hitte,hogy Louis is itt lesz.-fejezte be a mondatot Gemma.
-Izé...hát ez igaz..de nem csak ezért.Tényleg hiányoztok!-mondta komolyan.
-Amúgy Logan!Ugye nem baj,ha a pólóidban alszunk?-mutatott Doniya a pólóra,ami rajta volt.
-Dehogy baj!Nyugodtan aludjatok.-mosolygott Logan.
-Úristen..-suttogta Jenny úgy,mint aki szellemet lát.
-Mi van?-kérdeztük egyszerre aggodalmasan.
....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése