54.fejezet - Soha nem akarok hallani rólad!*

*Logan szemszöge*

Amikor a srácokkal beszéltünk,láttam Jennyn,hogy reménykedve keresi szemével Louist.Amikor pedig szóba hoztuk,akkor sírva szaladt Christinahoz.Ő az anyuja.Egyszer egy tengerkék szempár nézett ránk a többiek mögül.Louis volt az.Jenny a szájához kapott és idegesen kezdte rágni a pulcsija,illetve a pulcsim ujját.
-Úristen.-mondta halkan,mert nem tudott mást mondani.
-Mi van?-ordították a másik oldalról a többiek,de Louis a szája elé emelte az ujját,hogy ne mondjuk el,hogy ott van.
-Semmi.-mondta még mindig halkan,de lesütötte a szemét.
-Nikki,Liam,amúgy milyen volt Disneyland?-tereltem el a témát.
-Úú,hát egyszerűen fantasztikus!A szállodánk közel volt Disneylandhez,így már amikor odaértünk,még le se cuccoltunk rendesen,már mentünk is ki.Facebookon fent vannak a képek.Nézzétek meg.Annyira jó volt.Találkoztunk Mickey és Minnie egérrel,Buzz-zal,Woddy-val és Jessie-vel,meg még nagyon sok mindenkivel.Este pedig felültünk arra az óriáskerékre,amin egy nagy Mickey egér fej volt.-csillogott a szeme,az örömtől,közben Jenny felment Facebook-ra,ahol rengeteg üzenete,értesítése és jelölése jött,de nem érdekelte.Elkezdte nézegetni Nikki Disneyland-es képeit.Az óriáskerék tényleg szép volt.

A kastély pedig,hát szavakkal nem lehet elmondani,hogy hogy nézett ki.

Jenny megmosolyogta azt a képet,amin Liam egy Mickey egérrel pózol.

 A Buzz-os képen már én is nevettem.

-Ezek a Stitchek mik Nikki?-kérdezte Jenny,közben a plüssöket nézegette.
-Jaj hát ezek annyira megtetszettek,hogy lefényképeztem őket.De aztán vettünk egy kéket és egy rózsaszínt is.A rózsaszín a lány és az van Liamnél,a kék pedig nálam.-mesélte el,amire Liam csak helyeslően bólogatott.

 -Hűűhaa!Itt azért komolyabb dolgok is történtek!-nevette el magát Jenny,de ez a nevetés nem igazi nevetés volt.Gondolom,csak azért csinálta,hogy a többiek megnyugodjanak.
-Hát..igazából..semmi nem történt.Illetve történt,de nem az amire gondolsz.Csak együtt aludtunk és hát rohadt meleg volt.-magyarázta most Liam.

Egyébként Louis elég hamar elment onnan,csak megnézte,hogy mi az a nagy tömeg a szobában.Volt egy olyan érzésem,hogy tényleg komolyan mondta,hogy gyűlöli Jennyt,de ezt a gondolatot gyorsan elesegettem.
-Jól van gyerekek.Nekem most mennem kell,de Logan még itt marad veletek.Mi lenne,ha holnap is ilyen időpontban találkoznánk?-mosolygott.
-Nem lesz jó.Koncertünk lesz.-mondta szomorúan Zayn.
-Ja tényleg.El is felejtettem.-hullott pár könnycsepp a szeméből a sáljára.Majd felállt és elment.Hallottam,amikor becsukja a szobája ajtaját.
-Srácok,valahogy össze kéne hozni őket újra.-foglaltam el Jenny helyét.
-Igen.Holnap lesz koncertünk,de pontosan ilyenkor már itthon leszünk.Most szólt....-mondta Liam komolyan,de Samantha leintette.
-Psszt!-fogta be a száját,amit Liam gyorsan le is vett onnan.
-Ne pisszeg le!-nézett rá morcosan.
-Nem halljátok?Louis telefonja csörög.-bökte ki végül.
-Na és?Máskor is csörgött már neki.-vonta meg a vállát Niall.
-De hülyék vagytok basszus!Csak akkor csörög így,amikor Jenny hívja.-világosított fel minket.
-Tényleg!Liam,Zayn,Lottie,Elena hallgatózni!Most!-utasította a srácokat Nikki,majd ő is ment velük.
-Samantha,felmegyek én is hallgatózni rendben?-jelentettem be,hogy hová készülök.Felsiettem a lépcsőn és Jenny szobája elé álltam.Fülemet az ajtóra tapasztottam,a telefonja ki volt hangosítva,így hallottam mindent.
-Mondd!-szólt bele a telefonba határozottan Louis.
-Esetleg szia.Na,de mindegy.Zavarlak?-kérdezte halkan Jenny.
-Attól függ,mit akarsz mondani.-mondta flegmán.
-Csak,hogy ez a mai nap.Nem tudom mi lett veled,de én nem ilyennek ismertelek meg.-mondta Jenny remegő hangon.
-Ez van.Csak nehogy azt mondd,hogy ez volt életed első csalódása.-mondta még mindig flegmán.
-Nem,de a legnagyobb.Már kezdtem azt hinni,hogy...hogy megtaláltam az igazit.-hallottam a hangjában,hogy már sír.
-Justinban?Mert,hogy nem bennem az biztos.
-Louis!Hogy mondhatsz ilyet?Féltékeny vagy rá,és ezért kell azt mondanod,hogy utálsz?Én hányszor féltékeny lehettem volna,amikor a rajongóidat ölelgetted vagy puszilgattad?De én nem voltam az,mert tudtam,hogy engem szeretsz.De tudod mit?Akkor én mondom ki.Louis William Tomlinson,én itt és most végeztem veled.Soha többé nem akarok hallani rólad.-mondta,sőt már kiabálta.
-Jenn..-kezdte halkan Louis.Ezek szerint ő is így szólítja.-Én..sajnálom.-vett vissza az előbbi stílusából,de Jennyt nem érdekelte.Kirohant az ajtón,egyenesen nekem.Rám nézett,majd elszaladt.Még a telefont is elfelejtette kinyomni.
-Szia Louis!Logan vagyok.-mutatkoztam be illedelmesen,na jó,szerintem rájött volna,hogy én vagyok.
-Oh,szia.Jenny?-érdeklődött szeretett unoka húgom után.
-Nem tudom Louis.De most nagyon megbántottad és amit ő egyszer kimondd,azt úgy is gondolja.Szóval sajnálom öreg.-mondtam megbánóan.
-Akkor ezek szerint már nincs is több esélyem?-kérdezte remegő halk hangon.
-Nem hiszem.Hacsak ide nem jössz és bocsánatot nem kérsz tőle.-adtam neki tanácsot.
-Komolyan?Rendben!Akkor amint tudok megyek!De Logan,mi lenne,ha küldenék neki leveleket vagy valami hasonló?-pattant ki fejéből egy zseniális ötlet.
-Nem.Felismeri az írásod és ha neten írsz vele,akkor meg a stílusod,úgyhogy maradjunk abban,hogy majd jössz.-mondta,azzal kinyomtam a telefont és visszamentem a többiekhez,akik kerek szemekkel bámultak.
-Na?Mondd már!Mi nem értettünk semmit.-mondta Josh.
-Szakítottak.Végleg.-mondtam lehajtott fejjel.
-Ne máár!Akkor most mi lesz?-nézett boci szemekkel Miley.
-Nyugi.Louis azt mondta,hogy amint tud,eljön Jennyhez és megpróbálja újrakezdeni vele.-mosolyogtam,amitől a többiek megkönnyebbültek.Ekkor Paul hangját hallottam 'Lefekvés!!' erre a hangra mindenki elment a szobájába,csak Liam és Nikki maradt ott.
-Lassan mennünk kell.-mondta Nikki halkan.
-Rendben.Jóéjt.Sziasztok.-köszöntem el és integettem.
-Sziasztok.-integettek és puszit küldtek,mondjuk nem nekem,mert ekkor már Jenny is ott állt mellettem.

*Jenny szemszöge*

Bár szakítottam Louisszal,még mindig abban reménykedtem,hogy felhív,vagy legalább egy üzenetet küld,amiben bocsánatot kér vagy valami,de nem hívott és nem írt.Este egyszerűen nem tudtam elaludni,így átmentem Logan szobájába,aki nyakik be volt takarózva és szuszogott.Elkezdtem rázni a vállát,amikor felém fordult és kinyitotta a szemét.
-Mi van?-kérdezte rekedtes hangján.
-Izé..én nem tudok aludni.Jöhetek hozzád?-kérdeztem halkan.

-Jaj gyere csak persze.-húzódott a falhoz és nekem hagyott helyet.Mellette könnyebben aludtam el.Reggel anyukám bejött a szobába és ébresztgetni kezdett.Én morcosan kinyitottam a szemem,majd amikor rájöttem,hogy reggel van,kipattantam az ágyból és rohantam a szobámba.Első dolgom az volt,hogy megnézzem a telefonomat,hogy nem-e hívott vagy írt-e üzenetet,de nem.Elkezdtem öltözni.Egy fekete csőszárú nadrágot,bézs színű 'Paris' feliratú pólót,fekete magassarkút,világos kabátot és egy fehér sapkát vettem fel.A hajamat kivasaltam,majd felfogtam a London-os táskámat és elindultam az iskolába.Kicsit féltem,hogy milyen lesz megint ott tanulni.Hogy mit fog szólni Lilly,hogy szakítottunk.Féltem.Amikor a kapuhoz értem,nagy levegőt vettem és beléptem.Bementem az ajtón és köszöntem a portásnak,aki kerek szemekkel nézett rám.Elindultam felfelé a lépcsőn,ahol egy tőlem valamivel fiatalabb lány odaugrott elém,kezében egy papírral és csillogó szemekkel nézett rám.
-Adsz egy autogramot?-kérdezte halkan.Én halványan mosolyogtam,majd lefirkantottam a papírra a nevemet és tovább mentem.Az osztályom elé értem,ahonnan hangoskodás hallatszott ki.Lenyomtam a kilincset és beléptem.Ekkorra hatalmas csönd lett úrrá a tömegen.
-Sziasztok.-köszöntem halkan,majd elindultam a helyemre,ahol már ült valaki.Amikor felém fordult meglepődve láttam,hogy Jack az.
-Jenny?!Hát te meg,hogy kerülsz ide?-ugrott fel és megölelt,majd megpörgetett a levegőben.
-Szia Jack.Hát ez hosszú történet.De annyi a lényeg,hogy szakítottunk.-mondtam halkan,majd leültem a padomra.
-De mégis miért?-hallottam egy lány hangját,majd szétnéztem,hogy ki lehetett az és Lisa állt előttem,hatalmas szemeivel pedig engem fürkészett.
-Tök mindegy.Amúgy egy kérdés.Ti hogy hogy az én osztályomban vagytok?-néztem felváltva Jackről Lisara
-Hát tudod én azért jöttem át,mert Lilly rám  volt szállva és nem hagyott békén,amióta Nikki elment.Lisa pedig összeveszett vele és Lilly mindig szekálta,szóval érted.-kezdett el magyarázni,aminek hatására én szóhoz sem jutottam.Alig tudtam elhinni,hogy Lisa és Lilly összevesztek.
-És min vesztetek össze?-kérdeztem végül.
-Rajtad.-mondta halkan.
-Hogy mi van?-kérdeztem egy kicsit hangosan.
-Igen rajtad,mert szerinte te csak azért vagy,illetve voltál együtt Louisszal,mert híres akarsz lenni.Szerinte nem is szeretted.-kezdte el magyarázni,amikor én levettem a kabátomat és elindultam a szemben lévő terem felé.Kinyitottam az ajtót és pont megláttam Lillyt,aki valami kitalált sztorit mesélt a követőinek.
-Jéé nézzétek csak ki van itt!Mi az Jenny,csak nem kidobott a pasid?-kérdezte gúnyosan.
-Hogy mered te azt állítani,hogy én azért vagyok együtt Louisszal,mert híres akarok lenni és hogy én nem szeretem őt?Nem tehetek arról,hogy te féltékeny liba vagy!-kiabáltam vele.
-Én vagyok a liba?Néztél már te magadba?-állt fel és bökött felém az ujjával.
-Képzeld néztem,na és te?Nem szívesen lennék abban az elkényeztetett testedben.-néztem végig rajta flegmán.Ilyenkor nekem ugrott és a hajamba kapaszkodott.Én viszonoztam ezt a gesztust és én is belekapaszkodtam az övébe.Egyszer két erős kar fonódott a derekam köré,amitől olyan érzés fogott el,mint amikor Louis így csinált.Elengedtem Lilly-t és hátranéztem.Jack állt mögöttem és próbált minket szétszedni.Lilly mögött pedig Nate.Ekkor bejött a két osztályfőnök és minket az igazgatóhoz vittek.Egész nap ott kellett üljünk.
-Lányok,miért kellett ezt csinálni?-kérdezte a drága igazgató bácsink.
-Ő kezdte!-mutogatott rám Lilly.
-Miért én?Te hazudtál rólam olyanokat,ami nem igaz!-kiabáltam megint vele.
-Rendben.Nyugodjatok le.Szóltunk a szüleiteknek és amint értetek jöttek elmehettek.-tájékoztatott minket.Már körülbelül egy fél órája ott ültünk,amikor Logan megjelent az ajtóban.
-Jó napot!Jennyért jöttem.-nézett az igazgatóra.
-Várj,várj!Te ki vagy?-kérdezte Lilly.
-Az unoka bátyám.És viszlát.-álltam fel és mentem el Logannel.
-Jenn,mit csináltál?-fogta meg a vállamat és nézett a szemembe.
-Én csak..Lilly azt mondta,hogy én csak azért voltam együtt Louisszal,mert híres akartam lenni és mert én nem is szerettem őt.-kapaszkodtam bele a kabátjába és elkezdtem sírni.
-Rendben.És most miért sírsz?-kérdezte halkan.
-Hogy mi?Én nem sírok.-kezdtem el törölni a szemem.
-Jenn!Miért hazudsz még magadnak is?Tudom,hogy szereted még.-mondta mosolyogva.
-Én nem szeretem!Sőt,gyűlölöm!-szálltam be Logan kocsijába és egész úton hozzá sem szóltam,sőt még rá sem néztem.Amikor hazaértem anyu még nem volt otthon.Leültem a gép elé és megnéztem,hogy van-e fent valaki,akivel megoszthatom a bánatomat.Szerencsére pont elkaptam Niall-t és Josh-t.
-Jaj sziasztok fiúk!-integettem nekik.
-Sziaa!Na milyen volt a suli?-kérdezte Josh.
-Szörnyű!Egész nap a dirinél ültünk.-kezdtem el mesélni.
-Miért is?-kérdezte kíváncsian Niall.
-Hát tudod Lilly meg én összeverekedtünk.De sajnos nem lett semmi baja.-mondtam,miközben átöltöztem.Persze nem előttük.
-Ezt most nem mondod komolyan?-nézett kerek szemekkel Josh.
-Na és miért is balhéztatok?-kérdezett Niall,közben még mindig ugyanazzal a kíváncsi tekintettel nézett.
-Azért mert azt mondta a hátam mögött,hogy én csak azért jártam Louisszal,mert híres akartam lenni.Meg,hogy én őt nem is szerettem.Mégis mit gondol ő magáról?Hogy állíthat ilyet rólam?Én nagyon szeretem Louist!Illetve..-kaptam a számhoz,de a fiúknak már hatalmas mosoly ült az arcukon.
-Fiúúk!Indulunk!-kiabált Paul.
-Oké!Megyünk.Bocsi Jenny,de most mennünk kell.De azt hiszem Justin tud jönni hozzád.Szia.-integetett Niall,majd elmentek.Egy ideig vártam,majd felálltam és kimentem inni valamit.Amikor visszaértem még mindig senki nem volt ott.Kíváncsian várakoztam és várakoztam,amikor széles mosollyal leült Justin.
-Szia Jenny!-integetett.
-Szia Jus!Mi újság?-mosolyogtam rá.
-Semmi extra.Unalmas napunk volt.Szinte egész nap semmit nem csináltunk csak tévéztünk.De úgy hallom ott ennél több esemény történt.-mosolygott.
-Hahaha,ez nem vicces.Tényleg nagyon felidegesített.-mondtam komolyan.
-Nem tudtam,hogy ilyen agresszív vagy.Louis nem mondta.Pedig sokat dumáltunk.-mondta,amitől megint csak tátottam a számat.
-És ő nem akar esetleg beszélni velem?-merészkedtem megkérdezni halkan.

-Nem mondta.De egész nap rólad beszélt.Mellesleg nagyon hiányzol mindenkinek.Nélküled unalmas itt minden.-mondta szomorúan.
-Hát akkor mi lenne,ha eljönnétek hozzám?-mosolyogtam rá.
-Nem lehet Jenny.Nekem körülbelül egy hét múlva turnéra kell mennem,Selenának úgyszintén,Miley megy vissza a családjához.A srácokat és a lányokat meg Paul nem engedi,szóval sajnálom.Az egyetlen megoldás,hogy találkozzunk még,az,hogy visszajössz.-mondta megint csak komolyan.
-Jaj Justin nem lehet!Nagyon szeretnék,de nem lehet.Így sem tudom elfelejteni őt,ha pedig még egy levegőt is kéne szívnom vele még úgyse tudnám.Sajnálom.-kezdtem el megint sírni.
-Jenny!Kérlek ne sírj!Megígérem,hogy el fogok menni hozzád.Addig pedig tarts ki!Kérlek!-mondta és így olyan aranyos volt.Ha tehettem volna megöleltem volna,de hát gépen keresztül nehéz lenne.

*Louis szemszöge*

Lassan elkezdődött a koncert.Minden fiúnak ott volt a barátnője csak az enyém nem.Persze nekem jelen pillanatban barátnőm sincs.Amikor szóltak,hogy kezdés van nagy nehezen kivánszorogtam a színpadra és az arcomra erőltettem egy mű mosolyt.Először elkezdtük a One Thing-et.A srácok ugráltak és mosolyogtak,én meg csak néztem őket,mint valami hülye.Amikor a szólóm következett eléggé elrontottam.A Little Things szövegét kezdtem el,majd abbahagytam és szóltam,hogy hagyják abba a számot.A rajongók szinte egyszerre zúdították rám ugyanazt a kérdést.'Mi a baj Louis?'Csak a fejemet ingattam,de egy szó sem jött ki a számon.Liam odajött hozzám és levezetett a színpadról.Nem tudtam folytatni ezt a koncertet,így hazamentem.Ott leültem a laptopom elé,ami be volt kapcsolva.Azt hittem én hagytam úgy,de egész nap nem is voltam a közelébe,így vagy Elena vagy valamelyik lány kapcsolta be.Felmentem a közösségire,ahol egyből Jenny egyik képe fogadott.Ezzel az írással: 'Trying to forget someone you love is like trying to remember someone you never met.' Vagyis : 'Megpróbálni elfelejteni valakit,akit szeretsz,olyan,mintha ,megpróbálnál emlékezni valakire,akit soha sem ismertél.' Sokáig gondolkodtam azon,hogy ez vajon nekem szól-e,amikor egy hívásom jött.Mármint nem mobilon,hanem valaki hívott,hogy kamerázni akar.Én elfogadtam,pedig meg sem néztem,hogy ki lehet az,csak amikor megpillantottam az arcot,amit minden reggel láthattam.Imádtam a mosolyát,amit most nem láttam,hiába kerestem.

-Szia Louis.-köszönt Jenny.

-Öm..szia.-mondtam,még mindig őt bámulva.

-Csak a tegnapiért szeretnék bocsánatot kérni.Nem akartam olyan csúnyán beszélni veled.-hajtotta le a fejét.

-Semmi baj.-mosolyogtam rá.

-Mi az,hogy semmi baj Louis?-kezdett el kiabálni,bár nem tudom miért.Közben pedig sírt.

-Jenn nyugodj meg!Én nem haragszok rád és megérdemeltem,amit tegnap mondtál,elvégre én is nagy szemét voltam.Fogalmam sincs,hogy mi bajom volt.De ha szeretnéd,folytathatjuk úgy,mint barátok.-mosolyogtam még mindig,mire ő is rám mosolygott.

-Rendben.De nekem most mennem kell szia.-köszönt el tőlem.

*Egy hónap múlva*

Amióta utoljára beszéltem Jennyvel,azóta nem jött fel és nem is hívott.Az üzeneteimre sem válaszolt.Amikor Paul éppen jó kedvében volt,odamentem hozzá.

-Paul!Kérlek,nem lehetne,hogy elmenjek Jennyhez?Nagyon aggódom miatta!-néztem rá boci szemekkel és reménykedtem,hogy ez beválik.

-Nem mehetsz.-mondta határozottan.

-Mi?De miért?-kérdeztem szomorúan.

-Mert én azt mondtam.-tette karba a kezét és már nem is figyelt rám.Felmentem a szobámba,ahol leültem a földre és sírtam.

-Louis mi a baj?-tette valaki a vállamra a kezét.Amikor felnéztem rá,láttam,hogy Niall volt.

-Jenny már egy hónapja nem jelentkezik és Paul nem engedi meg,hogy megnézzem,mi van vele.-panaszoltam el neki a gondomat.

-Hát,én megkérdezhetem és ajánlani is tudok neki valamit.Gyere.-azzal magával húzott le a lépcsőn.

-Pauul!Megengeded,hogy elmenjek megnézni,hogy mi van Jennyvel?A koncerteken addig más lenne helyettem.-mosolyogta.

-Na de mégis ki?-mosolygott karba tett kézzel Paul.

-Samantha.-vágta rá Niall.

-Hogy mi van velem?-jött ki ekkor Samantha a konyhából.

-Niall szerint te énekelnél addig,amíg ő elmegy megnézni,hogy mi van Jennyvel.-világosította fel Paul.-Szóval halljuk,hogy énekelsz.-ültette le egy székre.

-De mit énekeljek?-nézett ránk kétségbeesetten.

-Mindegy.-mosolygott rá Niall és odaadta a gitárját Samanthának.Ő elég bátortalanul,de neki kezdett.Demi Lovato-tól a Skyscraper-t választotta.http://www.youtube.com/watch?v=iSDDJgAMqMMPaul és én is tátott szájjal néztük végig a produkciót.

-Rendben Niall.Mehetsz!Samantha fog fellépni helyetted és majd azt mondjuk,hogy beteg vagy.De nem lehetsz túl sokáig.Maximum két hét.És elviheted valamelyik lányt magaddal.-mondta Paul,majd elment valahová.

-Niall!Fontos!Amint leszállt a gép,hívj fel és amikor Jennynél leszel,akkor is!Már csak két nap kell koncertezni,utána pedig én is megyek.-tettem a vállára a kezem,majd megöleltem.

-Rendben.-mosolygott,majd felment Nikki és Liam hálószobájába én pedig utána

-Nikki,pakolj össze!Megyünk Jennyhez.-nyitott be az éppen egymást faló párosra.

-Mi?Na és mikor?-ült fel,közben még mindig Liam hasát simogatta.

-Még szeretnék ma.-mosolygott.

-Juj de jó!Liam gyere pakoljunk!-rángatta le az ágyról szerelmét.

-Csak te jössz!A srácoknak még két nap koncertezni kell.Helyettem Samantha fog énekelni.-vette ki Nikki bőröndjét a szekrényből és kinyitotta.

-És nem várhatnánk meg azt a két napot?-nézett rá Nikki boci szemekkel.

-Nem.Nikki értsd meg,ezzel Louisnak teszünk szívességet.Paul őt nem engedte el.Kérlek siess.-mondta neki halkan.Gyorsan összepakoltak,összeszedték magukat és kimentek a repülőtérre én pedig ledőltem az ágyamra és elkezdtem nézni valami filmet,amin egyből el is aludtam.