*Zayn szemszöge*
Átmentem Louisékhoz és vittem egy nagy csokor virágot Blairnek,remélve,hátha visszajön hozzám.Meglepetésemre ő nyitott nekem ajtót.Hosszasan csak bámultuk egymást,amikor kijött Louis a hálószobából azt hiszem és beengedett.Odaadtam Blairnek a virágot,aki megköszönte és vázába tette.Louis és én leültünk a nappaliba beszélgetni és elmondtam neki,hogy kaptam egy kis cetlit és az volt ráírva,hogy menjek el este 7-kor a tetováló szalon elé.
-Szerintem menj el Zayn.-javasolta Louis a vállamra téve kezét.Egy ideig még beszélgettünk és elmondta,hogy Blair még mindig szeret engem és hogy hiányzok neki,de nem mer visszajönni,mert azt hiszi,hogy én már nem így érzek.Hát ebben nagyon téved,mert én még mindig ugyanúgy érzek iránta,mint ezelőtt és így is fogok.Amikor kiléptem Louiséktól,gyorsan bementem a lakásomba és elkezdtem készülődni.Persze a hajammal megint sokat babráltam,de készen lett.Elindultam a tetováló szalonhoz.10 percig körülbelül ott álltam,amikor valaki megérintette hátulról a vállamat.Megfordultam és Blairrel találtam magam szemben,a szemébe néztem aztán átöleltem és ő is engem.
-Nagyon hiányzol Blair!Szeretlek!-mondtam egy kicsit hangosan.
-Jaja Zayn te is hiányzol nekem és én is szeretlek,de mi lenne,ha csak barátokként folytatnánk?-mosolygott rám.
-De miért?-telt meg a szemem könnyekkel.
-Azért,mert még kell egy kis idő,amíg feldolgozzuk ezt az egészet.Később lehet,hogy ugyanolyan lesz,mint régen.-simogatta meg az arcomat.-Amúgy bejössz velem ide?Tetoválást akarok csináltatni.-mutatott a szalonra.Én kerek szemekkel bámultam,ahogy kinyitja az ajtót és bemegy oda,majd észbe kaptam és mentem utána.Szerencsére nem voltak sokan,így hamar sorra került.Egy harmónia jelet választott,amit a csuklójára csináltatott.
-Zayn ha esetleg eltöröm a kezed,megígérem,hogy elviszlek orvoshoz,de légyszíves gyere ide és fogd meg a kezem.-parancsolt rám.Én persze első szóra odamentem és megfogtam a kezét.Ő úgy szorította,ahogy csak bírta,de nem bántam.Amikor készen lett,mutogatta nekem, aztán következtem én,mert ment közben úgy gondoltam,hogy én is csináltatok egy ugyan olyat,csak én nem a csuklómra.Amikor készen lett,a pasas lefényképezte mind a kettőt.
-Nagyon hiányzol Blair!Szeretlek!-mondtam egy kicsit hangosan.
-Jaja Zayn te is hiányzol nekem és én is szeretlek,de mi lenne,ha csak barátokként folytatnánk?-mosolygott rám.
-De miért?-telt meg a szemem könnyekkel.
-Azért,mert még kell egy kis idő,amíg feldolgozzuk ezt az egészet.Később lehet,hogy ugyanolyan lesz,mint régen.-simogatta meg az arcomat.-Amúgy bejössz velem ide?Tetoválást akarok csináltatni.-mutatott a szalonra.Én kerek szemekkel bámultam,ahogy kinyitja az ajtót és bemegy oda,majd észbe kaptam és mentem utána.Szerencsére nem voltak sokan,így hamar sorra került.Egy harmónia jelet választott,amit a csuklójára csináltatott.
-Zayn ha esetleg eltöröm a kezed,megígérem,hogy elviszlek orvoshoz,de légyszíves gyere ide és fogd meg a kezem.-parancsolt rám.Én persze első szóra odamentem és megfogtam a kezét.Ő úgy szorította,ahogy csak bírta,de nem bántam.Amikor készen lett,mutogatta nekem, aztán következtem én,mert ment közben úgy gondoltam,hogy én is csináltatok egy ugyan olyat,csak én nem a csuklómra.Amikor készen lett,a pasas lefényképezte mind a kettőt.
A tetoválós pasas megkérdezte,hogy ez igazából mit is szimbolizál,vagyis,hogy miért ezt csináltattuk mind a ketten.
-Ja,tudod mi tökéletes ellentétei vagyunk egymásnak.Zayn tűz én víz.Ő föld én ég.-mosolygott Blair.Amikor kifizettük ezeket a remek műveket,Blair felém fordult és a szemembe nézett.
-Jenny bulit szervezett és meg vagyunk hívva.Visszamegyünk?-indult el a haza vezető irányba.
-Felőlem mehetünk.-kacsintottam rá.Útközben elég sokat beszélgettünk,elmesélte,hogy mi történt vele addig,amíg én nem voltam ott,aztán én is elkezdtem mesélni.Amikor a szállodánk elé értünk,felmentünk Jennyékhez és bementünk az ajtón.Niall oda ugrott és megölelte Blairt,majd engem is.
-Gyertek!Pont most akarunk üvegezni!-invitált be minket a nappaliba,ahol már mindenki ott volt és mosolygott ránk.Mi leültünk,persze nem egymás mellé.Blair Samantha és Jenny mellé,én pedig Aaron és Liam mellé.Először Louis pörgetett.
-Ááh szuper!Samantha! Felelsz vagy mersz?-nézett Samanthára,huncut mosollyal az arcán.
-Merek!-tette karba a kezét.
-Rendben.Puszild meg azt,akit a legjobb barátodnak tartasz innen.-mutatott rajtunk körbe.Samantha odahajolt Jennyhez és arcon puszilta,majd megfogta az üveget és pörgetett.
-Zayn!Felelsz vagy mersz?-kacsintott rám.
-Merek!-kacsintottam vissza.
-Mivel nem vagytok együtt Blairrel,csókold meg Alicet.-mutatott Alicere,aki eléggé meg colt szeppenve.Szétnéztem a szobában és mivel nem voltak italok,vetkőzős játék volt.Semmi kedvem nem volt levenni egy ruhadarabomat sem,így odahajoltam Alicehez és megcsókoltam.Blair kerek szemekkel nézte végig,majd felállt és kiment a fürdőszobába,mondván,hogy nem érzi jól magát.Én felálltam és bekopogtam a fürdő ajtaján.Senki nem szól,aztán gondoltam egyet és benyitottam.Blair a földön feküdt és nem tudtam mi baja volt.Megfogtam a homlokát és tűz forró volt.Az ölembe vette és átmentem vele a lakásomba.A többiek nemsokára jöttek utánunk,de én kiküldtem őket és hagytam,hadd pihenjen szegény.Nagyon sokáig ott ültem az ágya mellett és néztem,ahogyan alszik.Egy idő után nagyon álmos lettem,így ledőltem mellé és elaludtam.
*Blair szemszöge*
Amikor Zaynnel visszaértünk Jennyékhez,Niall tárt karokkal fogadott minket.Akkor kezdték el az üvegezést,így még mis is beszállhattunk,a második pörgetésnél Zayn olyan feladatot kapott,hogy meg kellett csókolnia Alicet,mert már úgyse vagyunk együtt.Én idegesen néztem Zaynre,aki viszont rám se nézett,csak cselekedett.Megcsókolta Alice-t.Én alig tudtam visszatartani a könnyeimet,majd felálltam és kimentem,azt mondtam,hogy nem érzem jól magam.Amikor beértem a fürdőbe,elkezdtem sírni.Egy idő után elment az erő a lábamból és a kezemből is és elestem.Amikor kinyitottam a szemem,egy ismerős szobában ébredtem fel.Felültem és szétnéztem,de nem igazán ismertem rá a helyre,egészen addig,amíg rá nem pillantottam a mellettem szuszogó személyre.Zayn volt az.Egy ideig még néztem,ahogyan alszik,majd visszafeküdtem mellé.Ez egy csodás érzés volt.Nem is értem,hogy miért nem vagyunk együtt.Kár volt azt mondanom,hogy legyünk csak barátok.Zayn így találni fog mást,én pedig egyedül maradok megint.Gondoltam egyet,felálltam,kimentem a konyhában és elkezdtem csinálni egy sütit,amit mindig is ki akartam próbálni.
Mivel Louisnak aznap volt a szülinapja és én még be sem vásároltam neki,gondoltam legalább sütök valami finomat neki.Már egy ideje ott voltam a konyhában,amikor kopogtak a bejárati ajtón.Gyorsan odaszaladtam és kinyitottam.Debby és Harry állt az ajtóban és mosolyogtak.Én megöleltem Debbyt és behívtam őket.
-Jaj annyira sajnálom,hogy nem tudtunk bemenni hozzátok de..-kezdtem el a magyarázkodást,amikor Harry közbeszólt.
-Szakítottatok Zaynnel.Akkor hogyhogy te itt vagy?Zayn azt mondta,hogy átköltöztél Jennyékhez.-pislogott értetlenül.A konyhába mentünk és amíg csináltam a sütit,addig elmeséltem mindent.
-De ugye már jól vagy?-nézett rám aggódva Debby.
-Jaj hát persze!Na és te hogy vagy?-mosolyogtam rá kedvesen.
-Jaj teljesen jól.Harry egész végig mellettem volt,így elég gyorsan meggyógyultam.-fogta meg Harry kezét.
-Amúgy milyen sütit csinálsz?-lépett mögém Harry kíváncsian.
-Hát ilyen kis cukit.Anyu mutatta még kisebb koromban és gondoltam ez jó lesz Louis szülinapjára.-mosolyogtam rá.
-Jézusom!Louis!Semmit nem vettem neki!Ugye én is csinálhatok nálad egy sütit?-nézett rám Debby reményteli szemekkel
-Jaj Debby persze,hogy csinálhatsz.De előbb ugorjunk el a boltba,addig amíg nyitva van és vegyünk neki valamit.-mosolyogtam rá.Gyorsan felvettük a kabátunkat és elindultunk a boltba.Útközben eldöntöttük,hogy szólunk a többi lánynak is,hogy segítsenek kicsit,mert a fiúknak akarunk vásárolni valamit,mivel Karácsony van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése